Tegnap nagyon szépen megünnepeltük azt, hogy Mária Terézia 250 évvel ezelőtt emelte akadémiai szintre a bányász-kohász szakemberképzést. Mondhatjuk úgy is, hogy idén 250 éves a Selmeci Akadémia. Valóban szép ünnepség volt. Kicsit tartottam attól, hogy a fene nagy pénztelenségben, amiben a felsőoktatási intézmények próbálnak működni, esetleg ez nem fog sikerülni, de szerencsére - ahogy szokták mondani - minden klappolt. A nagy aulánk teljesen tele volt. Sok volt a hallgató, egyenruháikban szépen mutattak, mintegy hitelesítve az ünnep jellegét is, hiszen egy oktatási intézmény ünnepelte jubileumát egy oktatási intézményben. Sokan jöttek el vendégek is. Igazán sajnálom, hogy Selmecbánya polgármester asszonya nem tudott eljönni, így aztán a Selmeci Termet a rektor urunk avatta fel. A Soproni Termet pedig Sopron polgármestere. Aztán itt volt Őexcellenciája Habsburg György is, Magyarország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete, aki a Rektor Úrral avatta fel az előtérben lévő emléktáblát. Beszédet mondott Mengyi Roland úr is, a Megyei Közgyűlés elnöke, miniszteri biztos.
A Dudujka Völgyi Rókák (DVR) kezdeményezésére időkapszula is elhelyezésre került, amit 50 év múlva bontanak majd fel. És jutott pénz vendéglátásra is. Örültem neki, mert szerintem az ünnephez ez is hozzá tartozik. Először attól tartottam, hogy sokan leszünk rá, aztán örömmel láttam, hogy senki nem maradt éhen. Sőt még maradt is. Én úgy fogyasztottam ahogy szoktam, ebédre egy kevés pörköltet sztrapacskával, vacsorára pedig egy kis lecsós húst, szintén sztrapacskával. Meg egy kis somlói galuskát tejszín nélkül. Nem mintha így szeretném, de mint kiderült ez utóbbi idő előtt elfogyott. Nem baj, engem sem kerülgettek az asztal körül ha nem tejszínnel ettem az ilyesmit. Előfordul ilyen. Így is finom volt.
Az alábbi linkekre klikkelve láthatunk illetve olvashatunk is a tegnapi eseményről:
http://minap.hu/mivid.php?ext.a36150
http://www.kulcsmagazin.hu/cikk.php?id=3868
Visszatérve a tegnapi napra, az erdélyi cimborák az útviszonyok miatt nem mertek nekivágni a lengyelországi útnak, így este én sem Tapolcán vacsoráztam. Ami jó is, mert mint írtam, a vacsorát én már letudtam délután. Ma viszont megint "nagykanállal" eszem, ma lesz a végzősök Gyűrűavató Szakestélye. Aztán holnap meg a főváros következik egy évzáró kuratóriumi üléssel. Remélem jó útviszonyok mellett fogunk tudni utazni.
