Az írás címe megegyezik egy amerikai film címével. Valamikor régen az egyik kereskedelmi csatornán mutatták be, most úgy került a látóterembe, hogy egy ajándékba kapott kazettán találtam. Mielőtt rávettem volna egy mostani filmet belenéztem ebbe a filmbe is. Éppen a kazetta elején volt, nem tartott sokba. Jó 10 perc után felkeltette az érdeklődésemet, végigdőltem a heverőn és végignéztem.
A film arról szól, hogy a 20-as években egy fehér nő megvádol egy fekete férfit azzal, hogy megverte. A vád nem volt igaz, nem is igazán derült ki a filmből, hogy miért tette. Aztán ahogy a fehérek között terjedt a hír, már nem is megverésről volt szó, hanem megerőszakolásról. A fehérekben feltámadt a nem túl mélyre eltemetett fajgyűlölet, előkerültek a fegyverek, fegyveres bandák alakultak és gyilkolták a feketéket válogatás nélkül, ártatlanul. Miután a seriff újraválasztása és megélhetése ezektől az emberektől függött egy idő után ő is feladta a törvény védelmezőjének szerepét és beállt a lincselők közé. Mint ahogy az ügy kivizsgálására érkező kerületi bíró is. És elkezdődött a napokig tartó pokol.
Amiért pedig erről írok az az, hogy szerintem ez a film tökéletesen illusztrálja azt, hogy mennyire állattá tud válni az ember csupán faji okokból. A film felsorakoztatja azokat a jó értelemben vett paneleket amelyek Amerikára oly jellemzőek voltak azokban az években, amikor a feketék gyilkolása majdhogynem bocsánatos bűnnek számított. Ha sokan csinálták egyszerre és sok volt az áldozat, akkor biztosan.
Nagy utat tett meg Amerika míg odáig eljutott, hogy egy afro-amerikai, egy fekete lett az ország elnöke. És ehhez sok mindennek kellett történnie. Többek között annak is, hogy ha megnézünk egy amerikai filmet abban mindig bőven találunk fekete szereplőket. És nem mint szemeteseket vagy utcaseprőket, hanem orvosokat, ügyészeket, tanárokat alakítva. Gondolom az Egyesül Államok költségvetéséből jelentős pénz jut a filmproducereknek, hogy ezekre a szerepekre fekete szereplőket válasszanak. Hadd lássa az egyszerű ember, hogy feketékből is lehet orvos, ügyész, bíró vagy tanár. Talán példát is vehetnénk róluk. Nekünk is van kiket felzárkóztatnunk. Kis lépés ugyan, de a nagy dolgok is kis lépésekből jönnek létre.
Megjegyzés: Ma délután és este itt még folytatódott az írásom, azonban egy fél napi gondolkodás után öncenzúrát alkalmaztam és kitöröltem. Nem volt itt semmi különös amit röstellnem kellene, azonban mégis azt kell mondanom nem gondoltam át eléggé, tévúton jártam. Sajnos cserbenhagyott az empátia készségem is. Így jobb lesz, elnézést kérek. Született komment is, írójával megbeszélem a dolgot, bizonyára megérti ő is visszalépésemet.
