A mai ebédemnél megint rezgett a léc. De kezdem az elején. Az a helyzet, hogy már nagyon vágytam valami másra mint főtt virsli, főtt kolbász, főtt hús, grill csirke, ruszli meg parizer. Reggel eldöntöttem, hogy ma vagy a városban fogok ebédelni vagy az egyetemen. Volt egy délelőttöm ennek eldöntésére. Délelőtt általában nem megyek sehová mert akkor süt az erkélyünkre a nap, én meg már nagyon ki vagyok éhezve egy kis napsütésre. Tehát úgy terveztem, hogy olvasás közben eldöntöm hová is megyek ebédelni. Végül a város mellett döntöttem, mert ott be is tudok szerezni olyan dolgokat, melyek kis mennyiségben még beleférnek a diétámba, viszont mégsem azok amelyeket felsoroltam az írásom elején.
Ha én a városban ebédelek ez mindig a Szinvaparkot jelenti. A nem Miskolciak számára mondom, hogy ez olyan pláza féle nálunk. Ennek a második emeletén van egy önkiszolgáló étterem ahol a műtétem előtt gyakran megfordultam kelkáposztát enni. Nagyon jól készítik, a hölgyek már ismernek is, mindig megrakják rendesen a tálat, épp hogy elfér rajta a nagy adag pörkölt. Volt már olyan is, hogy a pörköltet külön tányérban adták. Imádom a kelkáposztát sertéspörkölttel. De hát ezt most nem szabad enni, ezért valamit mást kellett néznem. Itthonról a dolog roppant egyszerűnek tűnt hiszen nagyon nagy a választék, nem igaz, hogy ne találjak magamnak olyan ételt amit meg is ehetek és szénhidrát sincs benne sok. Aztán mikor odamentem már láttam, hogy nehéz lesz diétás ebédet találni, mert az egyikben zöldborsó van, a másikban káposzta, a harmadik meg zsíros. Végül 2 darab rántott hús mellett döntöttem. Aztán hirtelen megláttam a görög salátát, no mondom ebből is kérek egy adagot. Csak az asztalnál láttam, hogy ez bizony tele van számomra tiltott zöldséggel, úgy mint paradicsom, hagyma, uborka. És ráadásul mindez valami olajos lében tocsogott. Megettem, de mindvégig szorongtam, mint két hete a csárdában mikor a harcsa halászlét kanalaztam befelé. Meglátjuk megúszom-e, egyelőre lapítok. Mindamellett, hogy jól érzem magam. Nagyon hiányzott már nekem egy kis rántott hús. Kettőt ettem meg, egyiket ebédre a másikat meg vacsorára. Ahogy szoktam amikor beleszabadulok. A görög salátát az ebédhez vettem, vacsorára ne egyen az ember túl sokat.
Mielőtt buszra szálltam beugrottam még az egyik húsboltba, vettem hurkát és lókolbászt. A hurka amit itt lehet kapni a legjobb Miskolcon, ha jól kisüti az ember még zsír sem marad benne. Aztán ha már ott jártam vettem 2 pár lókolbászt is. Tudom nem egy diétás dolog ez sem, de majd szépen apránként elcsipegetem. És ha már a városban jártam vettem egy kis malacpecsenyét is, combot. Nem zsírosak ezek a malackák, nincs ezeknek idejük meghízni, jó lesznek majd a sütőbe, grillrácson megsütve, fejes salátával.
Ennek a lókolbásznak az ára viszont meglepett. Nemrég még 1.800 forint volt kilója, ma már 2.200 forintot kértek érte. Érdekes dolog ez a közgazdaságtan, csökken az infláció csak én érzem úgy, hogy minden drágul. De hát ez már politika, úgy hogy ugorjunk. Tulajdonképpen végeztem is az írnivalómmal, javaslom várjuk együtt átfértem-e még a léc alatt vagy lesznek következményei a mai dőzsölésemnek. Remélem nem, de majd legközelebb megírom.:)
