A szúnyog minden óvatosságot félretéve repült a bal kezemre. Arra amelyik az újságot tartotta. Abbahagytam az olvasást és elkezdtem figyelni. Felépítését tekintve elég kicsi volt, először azt hittem, hogy fiatal még, nem érte még el a normál méretét. Rajtam volt az olvasószemüveg így tökéletesen láttam mit csinál. Először csupán 1-2 másodpercre szúrta belém azt a szervét amivel a vért szívja ki az emberből. Mondhatnám úgyis, mintát vett belőlem. Egyébként elég mélyen szúr be a bőrbe vagy bőr alá, úgy láttam olyan 3-4 milliméter lehet. Nem fájt, gondolom azért mert nagyon vékony a "fullánkja". De az is lehet, hogy - az ágyi poloskához hasonlóan - érzéstelenítőt és véralvadásgátlót is benyom a bőr alá mielőtt elkezdene szívni. Tehát a szúrás észrevehetetlen volt, ha nem láttam volna észre sem veszem. Persze tudom, vannak olyan esetek is amikor csípik az embert, ez nem ilyen volt. Ez észrevétlenül nyomta belém szívószervét legalább 4 mm mélyen. Ezután legalább egy percig nem történt semmi. Ő szívta a véremet, én meg néztem és készültem arra, hogy időben agyoncsapjam. És közben azt vettem észre, hogy az én girhes kis szúnyogom egyre teltebb lesz. Egész teste megduzzadt, most már egész pofás kis szúnyog volt.
Aztán egyszercsak megmozdult, ebből tudtam meg, hogy jóllakott, előbb utóbb fogja magát és el fog repülni. Ezt viszont már nem hagytam. Egy jól irányzott ütéssel agyoncsaptam. Én alapjában véve nem gyilkolok rovarokat sem indokolatlanul, néhány éve egy pókkal éldegéltünk meghitt barátságban Mályiban, mikor felébredtem ő már elment a teraszon lévő hálójából, viszont korán fekvő volt, délután 5 körül már otthon volt. Ezt a szúnyogot viszont agyoncsaptam, leginkább azért, hogy lássam mennyi vért szívott ki belőlem. Hát elmondhatom, hogy rengeteget. Nem akarok nagyon horrorisztikus irányba elmenni de legalább 1-2 négyzetcentiméteres vérfolt volt a kézfejemen. Abból a picike szúnyogból ennyi jött ki.
Egyébként a szúnyog azon szerencsétlenek egyike amely az ember könnyű prédájának tekinthető. Ezt simán agyon lehet csapni. Nem úgy a legyet. Hát nem igaz, hogy mennyi ideig hajkurásztam nemrégiben egy legyet a konyhában. És nem tudtam elkapni. Mikor mozdítottam a kezemet már repült is tovább. Szegény szúnyogok jól el lettek fuserálva. Bár azért nagyon nem dőlök a kardomba, van belőlük elég. A természet lehet, hogy így korrigálja a védtelenségüket.
