Megint megszívtam, mert lusta voltam megnézni, mennyibe is kerül a virsli amit levettem a polcról. Még akkor sem esett le a tantusz mikor a pénztárnál fizettem, igaz akkor arra koncentráltam, hogy találjak 600 forintnyi aprót. Bár ha fel is tűnik a virsli ára nyilván akkor sem mentem volna már vissza. A lényeg, hogy kifizettem a 4 darab zsemléért és a két csomagnyi virsliért 1634 forintot és jöttem haza.
Este nézegettem a blokkot és igencsak meglepődtem. Kiszámoltam, hogy a másnapi reggelim meglehetősen húzós lesz. Ha megeszem három darabot (ami nem egy nagy mennyiség) akkor darabonként 200 forintomba fog kerülni ez a reggeli. Nem semmi, egy darab virsliért ennyit elkérni. Ami egyébként 3200 forintra jön ki, kilónként. Hát ez már majdnem téliszalámi ár. Pedig azzal azért jóval több munka jár, nem beszélve a belevalókról. Persze piacgazdaság van, úgy látszik mindenki annyiért adja az áruját amennyiért akarja. És ez azért nagyjából jól is van így. De azért mégsem mentem fel sem a kereskedőt sem a gyártót, nem tudom melyikük a ludas. Szerintem egy rendes cég ismeri a tisztes haszon fogalmát és ennek megfelelően adja el, illetve árazza be a termékeit. Én úgy gondolom nem létezhet olyan sertésvirsli amelynél ez az ár megfelelne a fenti elvárásnak. Ezen valószínűleg nagyon nagy üzleti haszon van, ami szerintem nem elfogadható. Erkölcsileg. Persze tudom, kapitalizmus van, a pénz beszél, de mégis rosszul esik a dolog.
És hogy miért nem néztem meg az árát? Mert lusta voltam lehajolni, lusta voltam elővenni a pénztárcámból a kis lapos lupémat amit akkor szoktam használni ha nincs velem szemüveg, de leginkább azért mert bíztam abban, hogy lehet, hogy drágább lesz mint egy átlagvirsli, de ez nem lesz indokolatlanul és irritálóan drágább. Hát az lett. A tanulság mint mindig, hogy meg kell nézni az árakat. Punktum. Sajnos ez van.
