Ma egy hete nagykanállal ettem. A Cantusok Köre Baráti Társaság ugyanis szüreti mulatságot rendezett az egyik kollégium előtt. Ez egy egész napos rendezvény volt, ennek csak egy részét vállaltam fel, úgy gondoltam sok nekem már egy egész napos program, megelégedtem a felével.
Mire odaértem már párolódott a hagyma a kondérban, az előzőleg bepácolt apróra vágott vaddisznó apróhús pedig fóliazacskókban várta, hogy ő is társulhasson a dinsztelt hagymához. Jó bő hagymával főznek ezek a fiatalok, amit különösen szeretek. Én otthon is sok hagymával szeretném, viszont nem szeretek hagymát pucolni így aztán mindig megelégszem egy fejnyivel. Itt viszont sokan vannak, ha a társaság fele részt vesz a hagyma pucolásban már meg is van a bő hagymamennyiség. Aztán amíg a vaddisznópörkölt készült jót lehetett beszélgetni, iszogatni. Ilyenkor mindig összejön néhány üvegnyi otthonról hozott pálinkaféle, aztán eléggé lent van az Egri bikavér ára is, így aztán a minőségi vörösbor is megoldható. Én magam ezt iszogattam, úgy gondoltam a vaddisznó pörkölthöz ez dukál a legjobban, ami aztán kora délután el is készült. Kaptam egy púpozott tányérral, elvileg krumplival volt, de én nem sok krumplit találtam benne. Nagyon nem is kerestem, volt finom csalamádé és kenyér, azzal is kiváló volt.
Aztán 4 óra felé a fiatalok felvették egyenruháikat és áthelyezték a székhelyüket a "Liget" nevű vendéglátóipari egységbe, oda ahová nyár végén azokat a festményeket elhelyezték amiről itt is írtam. Én meg szépen hazabuszoztam, megnéztem mi újság az Interneten, a legfontosabb dolgokat elintéztem, majd ezután már tényleg ledőltem egy kicsit. Be kellett látnom hogy szép nagy adag volt az a pörkölt, szervezetem neheztelt is egy kicsit rám, de aztán epehólyagtól megfosztott emésztőrendszerem csak úrrá lett a helyzeten minden különösebb anomália nélkül. Néhány órás szundikálás után helyrerázódtam, igaz, enni érthető módon semmit nem akartam már. Végül is nagyon jól éreztem magam, jó ötlet volt ez a szüreti mulatság. Ami - mint az alábbi Invitáló cetli elülső oldaláról is látszik - hálaistennek nem az utolsó volt.
