Meg volt a mai ebéd is, 2 csirkecomb, ezúttal csalamádéval, mert a kovászos uborka elfogyott. Így se volt rossz, csak kicsit kevés. Egy kis kolbászt ettem még, leheletnyi kenyérrel. Aztán volt egy pici hegyaljai (tolcsvai) édes szamorodni is. Ehhez úgy jutottam, hogy minden évben viszek 5 litert belőle Balatongyörökre egy idős barátomnak, cserébe 5 liter villányi bort kapok. Namármost, mindig úgy szoktam kapni a tokajit, hogy egy liternyi nekem is marad, na ebből ittam meg egy keveset. Sokat nem szabad belőle inni mert nagyon erős bor. Egyszerre maximum egy decinyit szoktam inni, de inkább kevesebbet. Ezek után most már tényleg jöjjön a beszámoló a szombatról.
Úgy emlékszem 12 óra felé értem ki az Egyetemvárosba, az E/5 koli elé. Ami rögtön feltűnt, hogy sok soproni egyenruhát látok. Mint este megtudtam a soproniak 15 fővel képviseltették magukat ez alkalommal, melynek hivatalos elnevezése Leányvári Boszorkák Baráti Társaság Hétvége. Mint a nevéből is kiolvasható egy hétvégéről van szó. Vagyis kezdődött pénteken, szombat volt a fő nap, aztán vasárnap volt a maradékok eltakarítása. Én pénteken még úton voltam hazafelé, szombatra ígérkeztem el, a vasárnapot megint kihagytam. Korosabb ember vagyok már, elég volt nekem a szombati nap is.
Érkezéskor, miután üdvözöltem mindenkit, kaptam egy üveg sört és leültem beszélgetni. Közben volt egy meglepi gulyás előző napról, hát mit mondjak? Igen csak jól esett. Aztán kérdezték kérek-e még egyet? Hát kértem. Nem volt ezekben a tálakban olyan sok, ne tessenek szörnyülködni. Aztán megint beszélgetés következett, majd elkészült a tarhonyás hús is. Finom volt minden, a tarhonyás hús és a gulyás is. Közben néhányan átballagtunk a szökőkúthoz is, ott ugyanis egyik barátunk ünnepelte 30. születésnapját. Persze ott is voltak ismerősök, egy doboz sört ott is megittunk az ünnepelt egészségére. Ezután hazafelé indultam, útközben a az E/4 előtt is pörkölt készült, hívtak maradjak, de már nem tudtam. Szakestély előtt még pihenni akartam egy keveset. Ez meg is történt.
A szakestély egy kellemes, jó hangulatú szakestély volt. Nem is tartott túl sokáig. Enni már nem tudtam, inni sem sokat. Kicsit távolabb ültem le, nem valami jól hallottam az az elnöki asztalnál történteket, de azért jól éreztem magam. Kaptunk ajándékokat is. Délután kaptunk egy-egy bögrét, rajta a nevünk és az alias nevünk, a szakestély pedig korsós szakestély volt így kaptam azt is. Le is fényképeztem őket, itt láthatók:
Beszkenneltem az invitáló cetlit is, remélem látszik belőle valami:
Egész jó lett. Sajnos nehéz volt beszkennelni, mert össze volt tekerve henger alakúra és nehezen tűrte a kisimítást, de elég jól olvasható. No, végre ilyet is látnak a Morgómedve nem selmeci kötődésű olvasói. Elköszönök, megköszönve a Leányvári Boszorkák Baráti Társaságnak a meghívást és a szíves látást. Most egy kicsit elmaradok, sokat írtam az elmúlt napokban. Ne felejtsük el elolvasni azokat sem.
Kiegészítés:
3 órával az írás publikálása után találtam ezt a képet a Facebook-on, nem tudtam ellenállni neki:
Szerintem ez pénteken készülhetett, de nem is az a lényeg mikor készült. :)
