Kezdem az aktualitásokkal: a fogfájásom elmúlt, nagyjából egy nappal azelőtt, hogy elfogyott volna a gyógyszerem. Bár igazából ez nem is fogfájás volt hanem inkább ínygyulladás. Jó, hogy meg tudtam oldani, ugyanis a fogorvosom hétfőig szabadságon van, máshoz meg nem szívesen mentem volna.
Aztán nemrégiben kaptam egy linket ahol, Keleti Márton filmjei vannak összegyűjtve. Megörültem neki, mert van közöttük néhány, amit már régebben is szerettem volna megnézni. Igaz, csak a YuoTube keresőjébe kellett volna beírnom a címüket és már nézhettem volna is, ehhez viszont időt kellett volna találnom. Így viszont ha már itt volt az orrom előtt csak megnéztem néhányat. Az egyik a "Tegnap" volt a másik pedig "A pár lépés a határ". Mindkettőt gyerekkoromban láttam, valahogy mély benyomásokat tettek rám. Megnéztem még a "Különös házasság"-ot is. Élmény volt nézni ezt az 1951-es változatot Pécsi Sándorral, Benkő Gyulával, Gábor Miklóssal. Megnéztem volna a "Fel a fejjel!"-t is de ezt inkább holnap, szombaton nézem majd meg 16.15-kor a Duna TV-n. TV-n kényelmesebb nézni mint monitorról. Megírom ide is a lista elérhetőségét, hátha más is szívesen megnézné Keleti Márton filmjeit:
https://www.youtube.com/
Egyébként jövő héten több film is lesz amiről érdemes lesz írni, leghamarabb kedden este lesz ilyen az "Apacsok". Időben jelentkezem majd.
Közben kimentem reggelizni és a konyhaasztalon meglátván a tegnap este megvett paradicsomot eszembe jutott, hogy ez a paradicsom Marokkóból érkezett hozzánk, mindössze 380 forintért kilója. Hát ez a kapitalizmus. Régen a szocializmusban akkor ettünk paradicsomot amikor megvolt a szezonja, most meg bármikor. Csak az ár változik, bár korántsem olyan mértékben mint az az évszakokkal indokolható lenne. Igaz az a nyári paradicsom finomabb volt. Ha már az áraknál tartunk azért vannak helyek ahol így késő ősszel az árak kissé húzósabbak. Például Oroszország Távol-Keleti részén, a Csendes Óceán partján Északon, az egykori Gulag táborok helyszínén:
Egy rubel 6 forint körül van, mindenki kiszámíthatja mennyi ott a paradicsom, az alma vagy az uborka. Visszatérve a reggelimre egy kis lókolbászt ettem gyorsan, hogy el ne szálljon az ihlet, hát ez a lókolbász sem az igazi most. Pedig nem először veszem itt. Most ez egy kicsit állott, ez az ízén és az állagán is észrevehető. Még egy kísérletet teszek aztán lehet, hogy visszatérek a régi helyemre, ide az avasi OTP-vel szemben.
Aztán, hogy legyen egy kis morgás is, javaslom nézzük meg ezt a rövid kis videót melyen az ismert szovjet dalt a "Katyúsát" hallhatjuk egyfajta modern vagy inkább bulváros feldolgozásban:
Ezzel csak annyi bajom van, hogy vannak bizonyos dolgok amikhez nem volna szabad hozzányúlni, vagy ha igen akkor is nagyon nagy tapintattal. A Szovjetunió a II. Világháborúban 20 millió embert veszített, nagyon sok katonát akik kezdetben a hazájukat védték, később pedig azért haltak meg, hogy elpusztítsák a hitleri fasizmust. Ezeknek az embereknek a távoli hazát, az otthon maradt családtagokat is jelentette a "Katyúsa". Olyan dolog ez mint amiről régebben is írtam már, hogy lehet, hogy Dugovics Titusz nem rántotta magával a törököt a mélybe, de nagyon sokan tanulták a hazaszeretetet ezen a cselekményén keresztül, talán nem ennek a kiderítésével kellene foglalkozniuk a kedves kutatóknak, annyi más kutatni való van még. Hát erre a feldolgozásra meg azt mondom, hogy ezt talán hagyhatták volna békén, annyi mindent lehetne bulvárosítani, miért pont ehhez kellett hozzányúlniuk? Ne tévesszen meg bennünket, hogy az elején háborús veteránokat látunk, korántsem biztos, hogy ők is ott vannak azon a győzelem napi koncerten. Igaz, látunk még katonatiszteket de ez nem jelenti azt, hogy a hallgatóság nagy részét ők teszik ki és egyet is értenek azzal amit látnak. A videó klip egyébként Romániából érkezett amit a feliratozás is mutat.
Már csak egy apróság maradt mára, ez a nettó szócska, amely egyre népszerűbbé válik a pongyolán fogalmazni szerető polgártársaink körében. Különösen az újságírók szájából zavar ez engem, hiszen tőlük várná az ember azt, hogy vigyázzanak a nyelvünkre. Biztos vagyok benne, hogy népszerű lesz, mint ahogy az lett a beszólás, a kiverte a biztosítékot, a meghekkelés és társai is. És hogy a legfontosabbat ki ne felejtsem, film helyett mozit mondani. Ezt egy példával is érzékeltetném: "Gipsz Jakab új mozija méltán számíthat fergeteges sikerre". Pedig mozi helyett írhatnának meg mondhatnának filmet is. De így modernebb vagy tudálékosabb. Meg rondább is.
