Tegnap szakestélyen voltam, aztán az egyik felszólalást hallgatva eszembe jutott, hogy elfeledkeztem a Morgómedve indításának évfordulójáról. Pontosan nem is tudtam, hogy mikor volt, csak hogy márciusban. Ma aztán megnéztem az egy évvel ezelőtti írásomat, ezek szerint március 11-én volt kilenc éves a Morgómedve. Nem akarom nagyon vállon veregetni magam, de azért ez szép teljesítmény. Bár ismerek néhány blogot, illetve azok íróját, akik a kilenc éven is jóval túl vannak. Sőt amikor én kezdtem, már volt egy régebbi bloguk is meg egy újabb is. Tehát láthatjuk nem egy nagy kunszt ez a blog írás. Olyan mint a zongorázás, csak azt kell tudni, hogy melyik billentyűt mennyi ideig kell lenyomva tartani.

Aztán most van 2 éve, hogy ide költöztem erre az új helyre. Mint bizonyára emlékszünk rá nem önszántamból tettem, hiszen megszűnt az a szolgáltatás ahol a blogírást kezdtem. Nem rossz hely ez sem, de az átjövetel során sok olyan veszteség ért melyeket a mai napig nem sikerült orvosolnom. Például vannak nem élő hivatkozásaim, nincsen olyan megbízható helyem ahová fájlokat tudnék felrakni, hogy itt már csak ezek elérhetőségét adhassam meg. Nemrégiben találtam egyet, egy ingyeneset, itt viszont az ingyenességért cserébe elvárnak bizonyos látogató számot és reklámot. Én meg ilyesmire nem vállalkozom, így aztán valahol az utolsó figyelmeztetések tájékán járok és hamarosan megszűnik majd ez a lehetőség is. Emlékeztetnék rá, hogy az előző lehetőségem is azért szűnt meg mert fizetőssé vált. Ez volt a Freeweb. Az az igazság, hogy én már fizetnék is egy megbízható helyért, de hol van itt manapság megbízható hely? Megbízhatónak látszott a Freeblog is valamikor, mégis megszűnt. Úgy hogy a jövőben megpróbálok inkább úgy írni, hogy ne legyen szükség ilyen tárhelyekre.

További legfontosabb tervem, hogy folytatom a sorozatot a tudományos fokozatokról. A kisdoktorikról, nagydoktorikról és társairól. Jó sokáig nem folytattam mert elvették a kedvemet két dologgal: az egyik az volt, hogy mikor megírtam szerintem meglehetősen alapos és hiteles írásomat voltak kommentelők akik csípőből lehúzták, ami szerintem nem volt jogos. 38 évig dolgoztam egy egyetemen, volt alkalmam megismerni a tudományos címek és elnevezések világát. A másik, hogy a kormányzat részéről is felmerültek javaslatok amelyek szándéka talán érthető volt, viszont vannak dolgok amelyek nem kompatibilisek egymással. Egy dolog, hogy valaki olimpiai bajnok, aztán megint más dolog, hogy valaki a tudomány terén tett le valamit az asztalra. Mindkettő nagy dolog és elismerést érdemel, de nem azonos kategóriák. Túltettem magam a dolgon, és egy rövid ismétlő írás után folytatom majd ott ahol abbahagytam.

A magamról nem érdemes írni, aki rendszeresen olvassa a Morgómedvét nagyjából tudja mikor járnak rám rosszabb idők és mikor jobbak. Bizonyos hangulatjavulást várok az elkövetkező időkből ezért arra biztatom olvasóimat, hogy tartsanak ki, talán érdemes megvárni ezeket a jobb időket. Ezekkel a szavakkal kezdem meg a tizedik évemet. Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy minden jót, jó egészséget kívánjak olvasóimnak is.