Nemrégiben egy televízió műsorban láttam egy kiírást az egyik megszólalónál: Nagy Béla docens, egyetemi tanár. Aki rendszeresen olvassa írásaimat tudja, hogy ez egy butaság, hiszen egy ember nem lehet egyszerre egyetemi docens is meg egyetemi tanár is, hiszen ez utóbbi felette van az egyetemi docensnek. Alatta pedig az egyetemi adjunktus, még jobban alatta pedig az egyetemi tanársegéd. Tehát valaki vagy egyetemi docens vagy egyetemi tanár, azaz professzor. Viszont mindketten egyetemi oktatók. Hogy miért fontos most ez?
Mert sok szó esik mostanában a felsőoktatásban dolgozók béremeléséről. Ami idén 15 %, az ezt követő 2 évben 5-5 %. Vagyis a 3. év végére 27 %. Gondolom a kamatos kamat miatt. Sok hír azonban csupán úgy szól, hogy "...például az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437.300 Ft, ez 2016 januárjában 503 ezerre, 2017 januárjában pedig 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot."
Ha valaki az alábbi logika szerint gondolkozik, hogy az általános iskolákban általános iskolai tanárok, a középiskolákban középiskolai tanárok míg az egyetemeken egyetemi tanárok dolgoznak könnyen félreérti ezt a fizetésemelést, azt gondolván, hogy például a sógor aki egyetemi adjunktusként dolgozik egy egyetemen ennyit keres. Oszt mégis mindig sír. Pedig nem így van, ennél jóval kevesebb a bruttó bére.
Nálunk az egyetemi oktatók bérét az egyetemi tanárok béréből vezetik le, azok annak bizonyos százalékai. Azt tekintik 100 %-nak, az egyetemi docens ennek 70 %-át kapja, az egyetemi adjunktus ennek 50 %-át végül az egyetemi tanársegéd az egyetemi tanári bér 40 %-át. A főiskolai oktatók ennél kevesebbet kapnak. A pontos számértékekért fel kell keresnünk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének honlapját. A középső vonatkozik az oktatókra. A vízszintes sorban lévő 3 érték az egyetemen munkaviszonyban eltöltött idővel kapcsolatos. Például egy 35 évesen egyetemi docenssé váló fiatal ember kevesebbet kap mint egy a pályája legvégén tartó 65 éves egyetemi docens.
Végezetül megjegyezném, hogy azt hiszem rájöttem miért nem tájékozottabbak még az egyetemet végzettek sem ezekben a dolgokban. Azért mert amíg tanulnak nem ezzel vannak elfoglalva, amikor meg végeznek kikerülnek ebből a környezetből és nincs hol megtanulniuk. Ezért hibáznak sokszor az újságírók is. Néhány éve együtt voltam többnyire felsőéves hallgatókkal, csilis babot főztünk a szökőkútnál és akkor is ezt tapasztaltam. Nagyon tájékozatlanok voltak, pedig egy-egy vizsgaidőszakban kijutott nekik mindegyikből. Hát így van ez ezekkel az egyetemi munkakörökkel, elnevezésekkel.
