Tegnap Rozsnyón voltam. Tagja vagyok itt egy nyugdíjas bányamérnökökből és technikusokból álló baráti társaságnak, a mi erre a hónapra szóló programunk volt ez a kis kirándulás. Megnéztük a bányászati múzeumot, egy nagyon kedves hölgy mutatta meg nekünk. Magyarul beszélt, szlovák akcentussal, magam sem tudom hová tartozik. Ma már ez mindegy is. Szépen rendben tartott város ez a Rozsnyó, régebben is jártam már itt, most azért nagyobb a rend és tisztaság.
Az ebéd előtt elég sokat kellett gyalogolni, levált egy kisebb társaság, melynek én is részese voltam. A bottal közlekedők, a fájós lábúak, a nehezen mozgók. Egy darabig üldögéltünk a fő téren, elkezdett cseperegni az eső, úgy gondoltuk ideje valami fedett hely után nézni, lehetőleg olyan után ahol sört is mérnek. Kézenfekvőnek látszott oda menni ahol ebédelni fogunk, de onnan kiraktak bennünket mert még éppen terítettek, így aztán egy közeli sörözőben kötöttünk ki. Egy 18 év körüli ifjú hölgy vette fel a rendelést, azt mondta mondjuk nyugodtan magyarul, érteni ért, beszélni már nem nagyon tud a mi nyelvünkön. Itt a lényeg tényleg az volt, hogy megértse mit akarunk inni, meg is értette.
Előtte én kissé lebőgtem amott, mert kezdetleges szlovák nyelvtudásommal elkezdtem mondani, hogy mi vagyunk azok akik itt fogunk ebédelni de előtte innánk valamit. A pincérnő nem nagyon értette mit akarok, viszont megkérdezte miért nem magyarul beszélek? Tényleg, ez eszembe sem jutott. Na mindegy, magyarul lettünk elhajtva is, mentünk is gyorsan. A másik helyen viszont kiváló hideg sört ittam, nagyon jól esett.
Az ebédet jó néhány hete megrendeltük, kétféle választék volt, én a knédlit választottam, választhattam volna még a sztrapacskát is. Hát ezzel jól befürödtem volna, ilyen mennyiséget én korábban desszertnek ettem Selmecbányán a pisztráng meg a Beef-Stroganoff után. A knédli viszont rendes adag volt, teljesen jóllaktam vele. Ebéd után már nem sokat tötyörögtünk, még egy 15 perc a Tescóban és indultunk haza. Az ebéd annyira kiadós volt, hogy majdnem kihagytam a vacsorát is. Végül is nem hagytam ki, de eléggé visszafogott mennyiséggel beértem.
