Én már tegnap este tudtam azt amit ma este már bemondott a TV2 híradója is. Azt, hogy valószínűleg a lengyel elnök utasította a pilótát arra, hogy ne a tartalék repülőtéren szálljon le, ahogy a Szmolenszki katonai repülőtér repülés irányítói tanácsolták neki, hanem Szmolenszkben. Mert a delegáció késében volt. Volt a közelben egy katonai gép is, az nem kockáztatott, elment egy másik repülőtérre és ott szállt le. Nehéz dolog erről írni, nem is írtam volna meg ha ma este nem hallom meg a TV2-n.
Én ugyanis tegnap este 6-kor megnéztem az RTR-Planeta orosz televíziós csatorna esti híradóját. Vasárnaponként ez kicsit másabb mint a szokásos híradók. Hosszabb és egy-egy témát jár körül. Majdnem egy teljes órát szántak a Szmolenszk mellett bekövetkezett repülőbalesetre is . Ott hallottam azt, hogy valószínűleg a pilóta nem kísérelte volna meg a leszállást, ha nem kap erre határozott utasítást az elnöktől. Így már érthető miért is zuhan le az ország első számú repülőgépe.
Régi jószág volt már, ha jól emlékszem 28 éves, de a repülőgépeknél másképp számolják az élettartamot mint például a gépkocsiknál. Gondolom nem jelentett gondot a karbantartás sem, sőt nem csak gondolom, tudom is, hogy nemrégiben az Oroszországi Szamarában nagyjavításon volt a gép ahol nyilván a pénz nem számított ha egyszer egy elnöki gépről volt szó. A pilóta is tapasztalt szakember volt, sok leszállást végigcsinált már, kedvezőtlen időjárási viszonyok között is. Így aztán érthetetlen volt, miért nem megy tovább egy másik repülőtérre ahol nem 40 méter a látótávolság. Most már a dolog érthetőbb, tudva azt is, hogy az elhunyt elnökkel fordult már elő, hogy fegyelmivel fenyegetett meg egy repülőgép vezetőt ha nem úgy jár el ahogy ő gondolja.
Sajnálatos, hogy így történt. Annál is inkább mert a lengyel delegáció éppen Katynba tartott ahol közös megemlékezésre került volna sor az ott meggyilkolt lengyel tisztek emlékére. Fontos esemény volt ez, hiszen a Szovjetunió évtizedeken keresztül tagadta, hogy ők gyilkolták volna meg a lengyel katonatiszteket, a lengyel értelmiség legjavát. És most eljutottak oda, hogy közös megemlékezésen tisztelegnek a legyilkolt tízezrek előtt. És erre a tragédiához újabb tragédia társul: az ünnepségre érkező 92 fős lengyel delegáció repülőgépe egy közeli erdőben, szinte karnyújtásnyira a repülőtértől lezuhan és kigyullad. Senki nem maradt életben.
Lengyelek haltak meg, akik nekünk hagyományosan jó barátaink. Nekem személyesen is. Legalább 15 éve ápolunk jó kapcsolatokat Krakkóban élő és dolgozó kollégákkal, itt a Morgómedve hasábjain is írtam róluk. Minimum évente találkozunk és hitet teszünk a barátságunk mellett. De vannak nekem lengyel barátaim korábbról is. A nyolcvanas évek végén egy hónapot töltöttem Moszkvában harminc lengyellel egy tanfolyamon. Kezdetben egyedül voltam magyar, aztán 2 nap múlva még jött valaki Magyarországról. Nagyon jól megvoltunk a lengyelekkel, tényleg mint két jó barát. Hármukkal még a mai napig tartom a kapcsolatot, illetve már csak kettőjükkel, mert egyikük fél éve meghalt.
Így aztán én is gyászolom a gép 92 utasát és a 4 főnyi személyzetet. Azt hiszem sokáig nem felejtem el azt a képet amint a kamera felülről mutat egy középkorú asszonyt aki egy asztalnál ül az ünnepség helyszínén, és mikor meghallja a hangszóróból a szomorú hírt szinte abban a pillanatban kitört belőle a sírás. Nem teltek el hosszú másodpercek amíg felfogta mi is történt valójában, nem. Egy pillanat alatt tudta, hogy katasztrófa történt. Átéreztem fájdalmát. Nem tudni kijét veszíthette el. Lehet, hogy közeli hozzátartozója, rokona, vagy ismerőse jött a géppel. De akkor is megértem ha csak honfitársai miatt tört ki belőle a zokogás, hiszen olyan tragikus ez az egész.
Még egyetlen gondolat. Az orosz televízió tegnap bemutatta Andrzej Wajda méltán híres filmjét a "Katyn"-t. Azt hiszem sokan egyetértenek velem, hogy nagyon nagy dolog ez. Egyfajta elégtétel az NKVD által legyilkolt lengyel tiszteknek és családjuknak. Együtt érzek lengyel testvéreinkkel. És kívánok az áldozatoknak békés nyugodalmat.
