Nem sok mindent vittem a házasságba. Vittem 1-2 öltönyt, ingeket, fehérnemeűket, sok-sok könyvet meg egy fürdőszoba mérleget. Ötödév végén kipakoltak a kollégiumból, rá egy hónapra megnősültem. A rossz nyelvek szerint azért mert nem akartam albérletbe menni. Ugyanis már akkor eldőlt, hogy maradok Miskolcon. A rossz nyelveknek nincsen igazuk, 24 éves voltam, igenis vágytam már behajózni egy nyugodt kikötőbe.:)
Hát a behajózáskor poggyászomba beletartozott egy mérleg is. 73 kiló voltam, a méréshatára 120 kiló volt. Kezdetben nem volt gond, jól tűrte közepesnek nevezhető súlyomat. Még némi emelkedés is belefért. Aztán úgy 20 év elmúltával 108 kiló körül járhattam mikor behorpadt. Nem nagyon, de pont annyira, hogy ha ráálltam a felső lap éppen hozzáért a forgó tárcsához és az nem forgott tovább. Elkezdtem trükközni. Csak a szélére álltam, ami jó megoldásnak tűnt volna csak éppen valahonnan a magasból kellett volna érkeznem egyszerre rálépve a mérleg mindkét szélére mindkét lábammal. Mivel ezért nem szereltem a fürdőszobába egy gyűrűt igy megpróbáltam lehetőleg gyors egymásutánban rálépni mindkét lábammal. Valahogy úgy hogy ráléptem az egyikkel, éppen billent volna fel mikor a másikkal is gyorsan ráléptem. Hát elég nagy koncentrációt kivánt a dolog, de többnyire sikerült megúsznom a felbillenést. Kivéve egyszer amikor majd' összetörtem a wc csészénket, nem beszélve az én bordáimról.
Ez volt az a pillanat mikor döntöttem, új mérleget veszek. Meg is vettem, az enyém meg elköltözött anyósomékhoz, ma is megvan csak nem tudom mire használják. Apósom közben meghalt, anyósom sem a legbiztosabban mozog már. Én meg vettem egy új mérleget, ami vagy 12 évet húzott le nálunk. Aztán talán tavaly ősszel ennek is behorpadt a lemeze, az amire rááll az ember. Egy darabig itt is egyensúlyozgattam, de öregebb lettem én is, már nem ugrok le olyan virgonc módon ha megbillen mint korábban. Így aztán úgy döntöttem megjavítom.
Szétszedtem, azt a bizonyos behorpadt lapot, kicsit megtapostam az ellenkező oldalról aminek első jele volt, hogy levállt az a kis ablakocska ami plexiből van és a mutatót jelképező vonalacskát is tartalmazta. Nagynehezen vissza tudtam illeszteni, igaz kijár a helyéről dehát nem mérem én a súlyomat mozgás közben. Sajnos nem lett tökéletes a dolog, tízszer ráálltam, tízféle értéket mutatott. Újabb mérleg beszerzésére szántam el magam.
Tavaly karácsonyra kaptam is egy új fürdőszobai mérleget. Az elsőt kapásból visszavittem mert rögtön begörbült alattam, igaz kicsit túlforgott a tárcsa is. Szépen elhaladt a vékony vonalka alatt a 100 kiló, a 110 kiló végül a 120 kiló is, és megállt 4 kilónál. Azaz teljesen körbefordult és kezdte előlről. Hajaj, de rossz ez a mérleg, mit mutat ez nekem? 124 kilót? Ki van zárva! Hálistennek el is görbült a lemez igy simán kicserélték. Az ujabb mérlegre ráálltam, ugyanannyit mutatott. Ez viszont már elgondolkoztatott. Csak egy halványka gyanú ébredt bennem, hogy nem a régi megszokott mérelegem mutat-e vagy 8 kilóval kevesebbet mint ami vagyok? És ez mutatja jól? Hát ezt nem hittem. Becsúsztattam a szekrénysor alá jó mélyen és újra visszatértem a megreparált mérlegemhez. Kicsit bütyköltem rajta és valamit javult az állapota.
Ezzel méregettem magam ebben az évben de magam is láttam a mért értékek eléggé szórnak. Így aztán mostanában már nem mértem magam sehogy hanem vártam a karácsonyt amikorra - mint értesültem - a családi összefogás hiper-szuper mérlegbe ruház be. Még valami testzsírt is fog mérni az a mérleg, hallotam előzetesként. És íme eljött a nap és itt van a szuper mérleg. Igaz testzsírt nem fogok mérni vele, érzem én, hogy van rajtam egy kevéske mérleg nélkül is de súlymérésre tényleg jó. Mindig ugyanazt mutatja, 123 kilót. Tehát jó volt az a 124 kiló annakidején. Ezennel megkövetem a szekrénysor alá elsüllyeszetett szerény 960 forintos analóg mérlegemet. És holnap reggel megint kefír lesz a reggeli Ham-Lettel. És uszingálás. :) Szigorúan, holnapután is! :)
