Szép dolog ez az űrrepülés. Újra magyar hang hallatszik a világűrből. Lelkes rádióamatőrök teremtenek kapcsolatot a külföldre szakadt híres magyarral, az iskolaigazgató a magyar királyi tv fő csatornáján nyilatkozik a legfrekventáltabb időben erről a nagy eseményről, magyar gyerekek kérdezhetnek, az első kérdező Magyari Béla kiképzett űrhajós lánya. Nem médium az amelyik nem tud tudósítani legalább pár percet a világraszóló eseményről.

Én meg csak várom, hogy mikor esik szó az idősebbik Simonyiról aki azért szintén vitte valamire. Egyetemi tanárként oktatta évtizedeken keresztül a későbbi villamos- és gépészmérnököket, sőt egy időben a bányamérnököket is és csak úgy "mellékesen" megírta a Fizika kulturtörténete című igazán kiváló könyvét is amely sajátos formában szeretteti meg az olvasóval a fizikát. Mint tudós is tartalmas, gazdag életet tudhatott maga mögött de mint ember is. Ajánlom szánjunk rá pár percet és olvassunk el egy vele készített riportot:

http://www.kfki.hu/~tudtor/tudos1/simonyi.html

És most már tényleg csak egy icike-picike megyjegyzés: 1961 április 12-én járt az első ember a világűrben. Jurij Alekszejevics Gagarinnak hívták. Tegnapelőtt volt 26 éve. Nem emlékszem, hogy bárki is megemlítette volna. És az idősebb Simonyit, az apát sem. Kétségtelen, nem egy szenzáció. A bulvármédia márcsak ilyen.