Ahogy mondani szokták, az ember társas lény. Jó néha egyedül is, de azért mégiscsak jobban szeretünk emberek között lenni. Különösen kellemes ez az együttlét ha olyanokkal vagyunk együtt akiket szeretünk vagy kedvelünk. Az első kategóriába a család és a barátok a szokott tartozni, míg vannak közösségek ahol az összetartó erő nem igazán a szeretet, sokkal inkább a szimpátia, a több évtizedes, már majdnem baráti kapcsolat.
Hát ilyen közösségnek tartom én a bányagépész konferencia résztvevőit is, akiknek nagy része minden év szeptemberében eljön Balatongyörökre a Panoráma Hotelbe, hogy értékes szakmai előadásokat hallgasson meg, a szünetekben és a szabad időben pedig jókat beszélgessen a régi cimborákkal. Van ennek a konferenciának valami sajátos hangulata, ami kezdődik azzal, hogy szerda este érkeznek az ismerősök akikkel lehet pár szót váltani ki hogy van, mi ujság stb. Aztán ha lepakolt az ember a szobában leballag a földszintre és egy-egy korsó sörre is jut idő a pult mellett üldögélve folytatva a beszélgetést amit az érkezéskor elkezdett az ember. Így szép csendben beszégetve, sörözgetve könnyen eltelik az idő, miközben a szorgos szállodai alkalmazottak előkészítik az éttermet a svédasztalos vacsorához.
