Hát ez így nem mehet tovább. Így aztán harmadik napja éhezem. Na nem nagyon, de lényegesen kevesebbet eszem, iszom. Elmaradnak a főtt paprikás fejhúsok előtt leküldött unicumok, faluról származó törköly pálinkák, aperitif nincs többé. Nem kell! Anélkül is lehet élni (bár lehet, hogy nem érdemes). :) Vége a lila hagymás, sült tokaszalonnás, jófajta sörökkel leöblögetett vacsoráknak is. Ehelyett van Ham-Let keksz kefírrel reggelire, egy darab metrós pacalpörkölt konzerv egy tasak rizzsel 2 napra beosztva ebéd gyanánt, vacsorára is valami könnyű dolog. Mondjuk egy pár virsli csak úgy magában.
A valóságshow folytatódik. Újabb fogyókúra előtt állok. Most aztán nagyon kitartó leszek. Mert mégsem járja, hogy van egy csomó szép színes ingem, én meg csak fehér ingben járhatok mert egyszer egy több napos konferenciára készülve vettem 5 darabot kellő méret rátartással, és ezek még rám jönnek. Aztán vége a jó világnak, jövő héten kezdődik az iskola is. Nagy ez a campus, az óráim jól szétszórva, rohangálhatok itt a túlsúlyommal össze-vissza. Nem beszélve arról, hogy ha odaérek nem leülés meg pihegés következik, hanem ácsorgás egy tábla előtt, miközben az ember beszél meg ír. Ilyenkor azért sajnálom, hogy nem filozófia szemináriumokat kell tartanom. A szökőkútnál is tarthatnám itt az ablakom alatt, körbe ülnénk aztán elmeditálgatnánk erről-arról. De pályát tévesztettem, így aztán a 3 óra alatt vagy hússzor teleírom a táblát. Na ehhez is jó lenne pár kilót leadni.
Úgyhogy éhezem. A fogyókúra receptem nem valami divatos, női lapokban és Interneten keringő recept. Az a neve, hogy "Egyszer hopp, máskor kopp". Azon alapul, hogy az embernek kell egy durván 36 C fokos hőmérsékletet tartania, meg hát a mozgáshoz, gondolkozáshoz, a létezéshez is energia kell, amit kívülről szoktunk bevinni. Korábban ez paprikás főtt fejhúsok meg tokaszalonnák formájában történt, újabban viszont Ham-Let keksz, kefír meg ilyesmik lesznek a meghatározók. Ha tehát kevesebb energiát viszek be mint amennyi a szükségleteim, akkor a szervezet remélhetőleg hozzányúl ezekhez a tartalékokhoz itt csípőtájon. Hogy finoman fejezzem ki magam, ezen a héten volt már horror elegendő.:) Az már természetesen szóba sem jön, hogy többet vigyek be. Annak a világnak vége. Legalábbis egyelőre. Amíg a színes ingeim rám nem jönnek. Akkor sem szeretném nagyon elengedni magam persze. Csak kicsit lazítok az előírásokon. És mitől egyszer hopp, máskor meg kopp?
Hát attól, hogy ha például reggel elengedem magam és sokat eszem, délben meg este még korrigálhatok. A lényeg, hogy napi 2000 kcal alatt maradjak. Javíthatna a helyzeten a mozgás is de én már nem készülök úszni. Az az uszingálás amit én műveltem a vízben nem sok kilót emésztene fel. Azért meg, hogy az anyukákban gyönyörködjem nem igazán éri meg a korai kelést meg utazást. Hát ez a nagy helyzet errefelé. Éhezés és kalóriák számolgatása. :(
Majd beszámolok.:)
