Tegnap volt 3 éve, hogy elkezdtem írni a Morgómedvét. Mint a neve is jelzi morogni akartam inkább, de szerencsére a morgás a legkevesebb benne és ez így van rendjén. Én is rájöttem, hogy annyi negatív hatás éri mostanában az embert, miért szaporítsam még én is ezeket. Így hát igyekeztem vidáman, vidám dolgokat írni. Bevallom nem mindig sikerült. Az én életem sem felhőtlen, nekem is vannak hullámvölgyeim, érzelmi mélypontjaim, de vannak, voltak boldog időszakaim is. Igyekeztem úgy írni, hogy olvasóim ezeket ne vegyék észre. Biztos vagyok benne, hogy nem mindig sikerült ezt megvalósítani de meg kellett próbálnom.

Visszatekintve a 3 évre örülök, hogy elkezdtem. Mindig voltak gondolataim amiket szívesen osztottam meg másokkal. Manapság amikor amikor az emberek egyre inkább befelé fordulnak, egyre kevesebbet beszélnek egymással különösen jó egy ilyen lehetőség. Több levelező listát is működtetek a munkahelyemen de az nem arra való, hogy saját gondolatainkkal traktáljunk másokat. Ott nem terhelheti az ember a listára felíratkozottakat szubjektív véleményeivel. Egy Blog az más. Itt írhat az ember mindenfélét és aztán az akit érdekel majd ráklikkel és elolvassa. Sokan olvasnak. Sokan megállítanak az egyetemen is, hogy olvassák és szeretik a Morgómedvét. De sokan olvassák távolabbról is.  Azt mondtam az elején, ha már 20 ember olvassa írni fogom. Hát ettől azért jóval többen vannak akiket érdekelnek ez írásaim. Különösen örülök ha a hallgatóim olvasnak. Köszönöm nekik, köszönöm minden olvasómnak a kitartását, türelmét. És köszönöm a sok hozzászólást az írásaimhoz. Eleinte nem lehetett kommentezni mert nem tudtam hogy kell beállítani. Nem nagyon izgatott a dolog, de miután sokan hiányolták ezt a lehetőséget megoldottam. És igazuk volt. A blogírás úgy az igazi, hogy hozzá is lehet szólni a leírottakhoz. Sok mindent kiírtam már magamból de még van mit írnom. Úgy hogy szeretettel várom továbbra is olvasóimat, igyekezni fogok a jövőben is olyan dolgokat írni amiért érdemes lesz ráklikkelni a Morgómedvére.:)