Mostanában hétvégeken diplomaosztással telnek a hétvégék. Régen megvoltak egy nap alatt, most néhány hétig tart úgy, hogy elkezdődik pénteken aztán szombaton folytatódik. Néha délelőtt is, délután is. Én meg mindig elfeledkezem róla, így aztán péntekenként nagyon nehezen találok már parkolóhelyet mire kiérek. Most aztán kiírtam az asztalomra, hogy ne felejtsem el, hogy pénteken busszal menjek majd.
Amikor én végeztem - és még sokáig utána is - 3 kara volt az egyetemnek. Nagyjából 500 oklevelet, vagy ha úgy tetszik diplomát osztott ki a rektor, amiben természetesen egy-egy kézfogás erejéig közreműködtek a dékánok is. Ma ha jól számolom az egyetemnek van 8 kara és egy intézete, ahol a zenészek tanulnak. Hát igen, itt aztán millió hallgató van, tényleg sok idő kell ahhoz, hogy kiosszák a diplomákat. Pedig nem is minden diploma kerül kiosztásra, hiszen akinek nincs meg a nyelvvizsgája az most nem kapja meg. Az övé bekerül egy páncélszekrénybe és egyszer valamikor ha bemutatja a nyelvvizsga bizonyítványt a kari ügyintéző hölgy majd átadja neki. Ez a szám egyébként elég magas, bár karonként változó. Ott ahová magasabb pontszámmal lehet bejutni kevesebb, hiszen már a középiskolában megszerzik a nyelvvizsgát. Én műszaki karon tanítok, nálunk minden második hallgató veheti át valamelyik hétvégén a tanulmányai befejezését bizonyító okiratot. Elég kevesen. Én nem is tudom miben bíznak ezek a fiatalok? Hogy addigra mire végeznek eltörlik a rendeletet? Vagy ha végeztek majd ráfekszenek és néhány hónap alatt megcsinálják? Nem tudom. Mindenesetre sajnálatos, hogy majdnem minden második fiatal ember kénytelen nélkülözni a diplomaátadás ünnepélyességét.
Egyébként a műszaki karokon a selmeci hagyományokon alapuló egyenruhákban veszik át a diplomát, míg más karokon speciálisan erre az alkalomra készült talárban. Ilyenkor egy asztalnál ott ülnek az egyetem vezetői, túlnyomórészt férfiemberek és a végzett fiatalok egyenként járulnak az asztalhoz, hogy kézfogások kíséretében átvegyék oklevelüket. Régóta járja már a szóbeszéd, hogy az egyik jogász diplomaosztón véletlenül szétnyílt az egyik végzős hölgy talárja és láttatni engedett valamennyit az alatta lévő meglehetősen pikáns alsóneműből. Hogy igaz-e a történet nem tudom, de minden esetre okozhatott némi meglepetést az asztalnál ülők között.
És ha már a pikáns történeteknél tartunk, állítólag újabban történt meg egy bírósági tárgyaláson, hogy az egyik védő úgy gondolta a nagy melegre való tekintettel csupán alsónadrágot vesz a talár alá. Kétségtelen, hogy szellősebb volt mintha ruhára vette volna. A gond akkor kezdődött amikor a bírónő - szintén a nagy melegre való tekintettel - javasolta, hogy kivételesen és egyöntetűen vegyék le a talárjukat. Hogy mi lett a történet vége nem tudom, mindenesetre nem szívesen lettem volna a védő helyében. A történet végét pedig az olvasóra bízom, mindenki fejezze be úgy ahogy számára a legvidámabb legyen.:)
