Néhány napja, vagy talán már 1-2 hete is van annak, hogy egy riportot vagy tudósítást láttam a TV-ben arról, hogy van-e értelme a buszokon az első ajtós felszállásnak vagy nincs? A néhány perces tudósításban az anyag készítői bemutatták, hogy sok értelme nincs, hiszen az alatt a pár másodperc alatt amíg a sofőr a bérletet látja tulajdonképpen semmit nem lát belőle. Sem a hónapot sem a fényképet. Ebben lehet valami, bár én már láttam olyat, hogy a sofőr visszahívott valakit a busz belsejéből mert nem a megfelelő havi bérletszelvény volt a tokban. Az illető vissza is ment, majd szépen leszállt.
A TV-t nézve én meg azon méláztam, hogy nem volt szerencsés választás ezzel a dologgal foglalkozni. Mire gondolok? Hát arra, hogy eddig egy jelentős számú embertársunk minden hónapban elment bérletet venni a bérletpénztárakhoz, ezek egy része viszont - akik látták a riportot - ezután nem fognak, hiszen a sofőr úgysem látja mit mutatnak neki. Ha meg egyszer majd mégis észreveszi leszállunk, aztán felszállunk a következőre.
Persze a dolog megítélésénél nem mindegy kinek az oldaláról nézzük a dolgot. A bliccelő mellé is állhatunk, hiszen olyan nagy drágaság van, annyi helyen sarcolják meg az embert, hát egy kis lehetőség neki is jár, hogy megtakaríthasson egy kis pénzt. Ha viszont a közösség szempontjait nézzük akkor a közösség árbevétele csökken, kevesebb jut a kórházakra, iskolákra. Viszont ott azokat gyógyítják akik ily módon bliccelnek, az ő gyerekeit tanítják a lerobbant felszerelésű iskolákban. A kör tehát bezárult. Summa summarum, nem tartom szerencsés témaválasztásnak. Annyi mindent lehet górcső alá venni, talán azok közül kellett volna választani.