HTML

Morgómedve

Friss topikok

  • Gyula Turcsán: Pötyi az anyukája révén az unokatestvérem volt! Nem volt könnyű élete, de örülök, hogy a gyerekek ... (2023.03.13. 19:46) Emlékezés Dr. Anóka Izabellára
  • FlashFWD: és még egyszer: info. :) késő van, na! (2021.02.01. 23:19) Summa summarum vagy Szumma szummárum?
  • Morgó Medve: @g.dani: Kedves Galya, szép kis kalamajkát okozott Magánál ez a generátoros üzem. Úgy látom azért ... (2019.01.03. 09:11) Morgolódás porszívó teljesítmény ügyben
  • exbikfic: @Morgó Medve: Köszönöm, igyekszem, bár most már jó ideje éppen a kedvetlenség szakaszában vagyok. ... (2018.11.30. 21:35) Egy blog vége
  • Morgó Medve: @vajgerpeti: Én már cimbora elég sokszor kapcsolom ki a magam képcsöves televízióját. A beszélgeté... (2018.11.18. 17:58) A LED projekt vége

Kisdoktori, nagydoktori és kandidátusi disszertációk

2014.06.02. 12:24 Morgó Medve

A mai írásomnak vannak előzményei, itt olvashatók. El lehet olvasni, de a lényeget összefoglalom. A magyar felsőoktatásban vannak egyetemek és főiskolák. Az előbbin egyetemi oktatók, az utóbbin főiskolai oktatók oktatnak. A felsőoktatásban az oktatást végzőket oktatónak hívják, szemben az én egykori technikumommal ahol az oktató reszelni, kovácsolni, hegeszteni tanított. Gondolom ez ma is így van a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzésben.

Az egyetemi oktató lehet egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, egyetemi docens vagy egyetemi tanár. A főiskolai oktató lehet főiskolai tanársegéd, főiskolai adjunktus, főiskolai docens és főiskolai tanár. Nem hivatalos formában ezek rövid alakjait használjuk, tanársegéd, adjunktus, docens. Az egyetemi tanárt nem szokás rövid alakban használni. Úgy tudom ma már mindkét helyen létezik olyan is, hogy mestertanár. Ők azok akik ugyanúgy oktatnak mint az előbbiek, csak valami miatt nem lehet kinevezni őket oktatónak. Ez az ok többek között lehet a tudományos fokozat hiánya is. Leírva soha nem láttam, de volt egy olyan szabály, hogy az egyetemi beosztás egyel magasabbnak felel meg a főiskolán. Tehát egy egyetemi adjunktus megfelelt egy főiskolai docensnek. De ezt tényleg csak hallomásból írom. A múltkor már leírtam, hogy a professzori cím csak az egyetemi tanárok esetében használatos. Lehet, hogy a főiskolaiaknál is, de ebben nem vagyok biztos. Én egyetemen tanítottam, nem ismerem az ottani szokásokat. De nagy valószínűséggel úgy van ahogy most írtam. 

Azt hogy kiből mi lesz sok mindentől függ, de a legmeghatározóbb a tudományos előélet illetve tudományos fokozat. Ezeknek áttekintése nem egyszerű, igyekszem majd a lényegre koncentrálni. Mindenekelőtt érdemes különválasztani régi és új rendszerre. Kezdjük a régivel.

Régebben ha valaki tudományos babérokra pályázott csinált egy úgynevezett kisdoktori vagy egyetemi doktori disszertációt. Ezt legelőször is engedélyeztetni kellett, mégpedig az egyetemnek azon a karán ahol a disszertációt meg szerette volna védeni. Ide beadta az ember a szükséges dokumentumokat és ha alkalmasnak találták elkezdhette illetve folytathatta a megkezdett munkát, mert ilyenkor már kellett rendelkezni előzetes eredményekkel is. Ennek szintjét a már meglévő publikációkból lehetett lemérni.  Ezután a jelölt keményen dolgozott, kutatott, kísérleteket végzett, rendszerezett majd mindezt leírta egy disszertációban és beadta az egyetemre. Vizsgázni is kellett néhány tárgyból egyetemi oktatók előtt. Mikor mindez megvolt a disszertációt kiadták bírálóknak akik elkészítették a bírálatot és a jelölt nyilvános védésen megvédhette disszertációját. A többnyire sikeres védés után az egyetem a jelöltet egyetemi doktorrá nyilvánította. Ennek megjelenési formája egyszerűen egy Dr. volt a név előtt. Szokás volt kiírni, hogy Dr.univ., Dr.techn., Dr.med., Dr.jur., Dr.vet., amivel utalt rá, hogy ő nem a diploma mellé kapta a doktori címet. Amely nem volt tudományos fokozat, habár jelentős tudományos munka állt mögötte. A tudományos fokozat a kandidátusi volt, folytassuk is ezzel.

Még mindig a régi rendszerről van szó, tehát régebben ha az ember tudományos fokozatot akart szerezni akkor készített kandidátusi disszertációt. Ennek már jelentős tudományos előzményei kellettek, hogy legyenek. Nagyon sokan a "kisdoktorival" a zsebükben vágtak neki. Itt az eljárás lefolytatásában már nem az egyetem volt az illetékes, hanem az MTA mellett működő Tudományos Minősítő Bizottság. Ő döntött a felvételről, a védésről és a tudományos minősítés megadásáról. Míg a kisdoktori vagy egyetemi doktori cím inkább a fiatalsághoz kötődött, itt már a középkorú, tudományosan elismert emberekről volt szó, akik ehhez az elismertséghez "papírt" is akartak szerezni vagy előrébb akartak lépni az egyetemi "ranglétrán".  Tehát a negyvenes, ötvenes korosztályról beszélek. Itt is kellett vizsgázni, itt is el kellett készíteni egy disszertációt, az úgynevezett kandidátusi disszertációt, meg is kellett védeni. Ennek lebonyolítását már nem az egyetem végezte hanem a Tudományos Akadémia. A címet is, amely most már tudományos fokozatnak számított szintén az akadémia, annak tudományos bizottsága a Tudományos Minősítő Bizottság adta. És ez már szemben a kisdoktori fokozattal tudományos minősítésnek számított. Követelmény volt a kandidátusi disszertációknál az új tudományos eredmények megléte. Ezeket a jelölt úgynevezett tézisfüzetekben tette közzé a védés előtt közvetlenül. Ezeket nagy számban küldték ki a témában érintett kutatóknak. Az egyetemi doktori disszertációnál ez nem volt követelmény, de azért is nagyon sokat kellett dolgozni ha valaki rendesen csinálta.

A kandidátusi fokozat megszerzéséhez szükség volt 2 nyelvi vizsgára is. Szándékosan nem nyelvvizsgát írtam. Ezeket a vizsgákat az egyetemek nyelvi lektorátusain kellett letenni. Az egyik nyelv az orosz volt. A követelmények eléggé hullámzóak voltak. Ha az volt az egyetem érdeke, hogy az illető minél hamarább kandidátus és docens legyen szerintem voltak engedmények. Az én főnököm is levizsgázott oroszból, őt az iparból hozták be, hogy tanszékvezető legyen, nem nagyon hallottam oroszul megszólalni. Nem is nagyon tudott, mint jó néhány idősebb professzor társa sem. Viszont becsületére legyen mondva, volt Orosz nyelvkönyve, mikor elment nyugdíjba ezt megmentettem, ma is megvan. A ceruzás bejegyzésekből látom, hogy elég messzire eljutott. A másik nyelv egy nyugati nyelv kellett, hogy legyen.

Írtam, hogy nagyon sokan az egyetemi doktori fokozat megszerzése után vágtak neki. Ez így igaz, de ez nem volt kötelező. Viszont ha valaki megszerezte valamelyik tudományág kandidátusi fokozatát akkor kérvényezhette az egyetemi doktori cím megadást is, amit az egyetemek természetesen megadtak, hiszen ez egy alacsonyabb szint volt. Régebben a docensi kinevezés feltétele volt a kandidátusi fokozat megszerzése, de azért kivételes esetek itt is voltak.

Ha viszont valaki egyetemi tanár (professzor) szeretett volna lenni további kutatásokkal és eredményeinek további publikálásával erre is volt mód. Készített egy újabb disszertációt, egy úgynevezett nagydoktori disszertációt amit sikeresen megvédve az akadémia a tudomány doktorává nyilvánította. Ez is a Dr. betűkkel járt, laikusok nem is tudták eldönteni ki áll a pult túloldalán például egy hivatalban, de a tudományos közéletben ott már kiírták, hogy valaki a pl. a műszaki tudomány kandidátusa vagy a műszaki tudomány doktora. Ez esetben nagydoktora. Amivel már megnyílt az út az akadémikusság felé is.

Tehát - még mindig régebben - léteztek szokások melyek az alábbiak voltak: az adjunktusi kinevezést a kisdoktorihoz kötötték, a docensit a kandidátusihoz, az egyetemi tanárit a nagydoktorihoz.  Ezeket nem minden esetben tartották be, főleg az adjunktus esetében, de docensek esetén is láttam kivételeket. Egyetemi tanárira nem emlékszem.

Elég hosszú már ez az egész, de néhány dologról még kell hogy szó essék. Ezek a címzetes elnevezések. Általában olyan emberek estében használatosak akik nem az egyetemen vagy főiskolán dolgoznak. Például meghívott előadók, akik megtartják a heti 2-3 órájukat aztán mennek vissza a munkahelyükre végezni az ottani feladataikat. Itt is voltak szabályok: kisdoktorival címzetes egyetemi docens lehetett valaki, kandidátusival címzetes egyetemi tanár. Tehát egyel nagyobb mintha egyetemen dolgozott volna. Nekem volt hallgató koromban 2 szeretett gyakorlatvezetőm, ők mérnökként dolgoztak a közeli Szénbányászati Vállalatnál, ők címzetes egyetemi adjunktusok voltak.

Létezik még olyan, hogy egyetemi magántanár, megmondom őszintén nem tudom, hogy lehet valakiből magántanár. Az interneten sem találtam semmit, illetve csacskaságokat igen, hogy a címzetes egyetemi tanár a magántanár. Mint láttuk ez nem igaz. Ígérem utána nézek és megírom. Itt most abbahagyom, gondolom elég is lesz, legközelebb a ma érvényes rendszert igyekszem majd leírni.

40 komment

Címkék: Egyetem

A bejegyzés trackback címe:

https://morgomedve.blog.hu/api/trackback/id/tr436259012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsoci 2014.06.03. 01:21:10

Ma már nincs főiskola. És a rendszer is jelentősen megváltozott, sok helyen nem éppen előnyére.

Cymantrene 2014.06.03. 06:55:05

Ne haragudj, de ezt nagyon összezagyváltad. Legjobb lenne, ha, amíg rendesen utána nem nézel, addig törlöd ezt a bejegyzést.
És ha már ennyire érdekel, akkor nézz utána a kutatói ranglétrának is, ez az egyetemeken is párhuzamosan él az oktatóival, a cím attól függ, hogy ki honnan kapja a fizetését , az akadémiától vagy az egyetemtől (tudományos segédmunkatárs - e. tanársegéd, tudományos munkatárs - e. adjunktus, tudományos főmunkatárs - e. docens, tudományos tanácsadó - e. tanár). Aztán még ott van a külhoni hierarchiáknak való megfeleltetés: pl. assistant professor, associate professor, full professor stb. Javaslom pl. figyelmedbe az aktuális egyetemi oktatói bértáblát.

Cymantrene 2014.06.03. 06:58:16

@zsoci: Már miért ne volna főiskola? OK, egy jó pár beolvadt az egyetemi központosításkor egy nagyobb egyetembe, de nézd csak meg, teszem azt, a felvi.hu-t.
www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak

ParaZita2 2014.06.03. 07:59:11

Bármiként is volt, azonban fontos az, hogy a törvények csak egyféle doktorátust engedjenek meg: PhD. NE legyen jogi doktor, orvosi doktor, stb.
(e kettő szakma amúgy is főleg más szorult helyzetén élősködik - igen megvetendő módon, tisztelet a kivételnek).
A doktorátusi fokozat a kutatási készség igazolását kell jelentse, kizárólag. Semmiféle "felsőbbrendűségi", feudális rangkórságot
(gondoljunk bele, hány gerinctelen jog-doktor szipolyozza nemzetünket szüntelen).

Morgó Medve 2014.06.03. 08:02:52

Az írás egy sorozat része, ezúttal a régi rendszerről írtam úgy ahogy én láttam illetve látom. A következő lesz az új rendszer ami ma érvényes. Nem írtam a kutatókról, nem is szándékozom, nem is volt cél. Nem szándékozom a külhoni rendszerekkel sem foglalkozni. Mint ahogy a bérekkel sem.

Morgó Medve 2014.06.03. 08:07:50

Szeretném kérni, hogy ne menjünk el más irányba, maradjunk meg a tudományos tevékenység írásban vázolt tematikájánál.

Szabványok 2014.06.03. 09:03:20

@ParaZita2: Az, hogy ma miként van, az évtizedek múlva lesz fontos.
Mert ma azok élnek-dolgoznak, akik 10-20-30-40-50 éve szereztek ilyen-olyan diplomát, tudományos fokozatot, doktorátust.
A magam részéről az utóbbi tíz év változásainak többségének nem örülök. Márcsak azért sem, mert változás, az elkövetkezendő 10-20-30-40 évben probléma lesz, hogy akkor most milyen doktor az illető és megfelel-e a "kisdoktori" a phd-nek vagy nem.

gigabursch 2014.06.03. 09:03:37

Példának okáért, ha az összes bazári doktori címmel* rendelkező egyént, akinek a személyijében és egyéb hivatalos papírján dr. helyett Dr. DR. és társai vannak, mind elítélnék
- hatóság megtévesztéséért (lévén okiratokban, közokiratokban, pecséteken, fejléceken, cégbírósági bejegyzéseken, közlönyokben hátul a jogszabályok alatt aláíróként, stb)
- nem valós végzettség használatáért
nos akkor én igencsak boldog lennék.
Ugyanis ezek közül egy sem érdemli meg a doktori címét.
Ugyanakkor az elmarasztaló ítéletet igen.

legjobb ismereteim szerint a jelenlegi országgyűlésben 13 embernek van tudományos fokozata. Az összes többi, a nevét nem tudja helyesen leírni és odafigyelni arra, hogy helyesen legyen leírva, az
- analfabéta és
- jogszabálytipró
egyidejűleg.

__________
*bazári doktori cím: Amit hozzávágnak az ember fejéhez, ohne tudományos kutatás => jogászok, orvosok, állatorvosok, fogororvsok, gyógyszerészek, az épp akltuális felsőoktatási tv. szerint.

WildBear 2014.06.03. 09:10:21

"Szokás volt kiírni, hogy Dr.univ., Dr.techn., Dr.med., Dr.jur., Dr.vet., amivel utalt rá, hogy ő nem a diploma mellé kapta a doktori címet."

Az utolsó háromra ez pont nem igaz !

Dr.univ., Dr.techn.: egyetemi doktor, "kisdoktor"
Dr.med.,: orvos. Külföldön: MD.
Dr.jur. avagy Dr, iur: jogász
Dr.vet. :állatorvos
és most már:
Dr. pharm: gyógyszerész

bbwd 2014.06.03. 09:19:08

@Morgó Medve: pedig tényleg zagyvaság...

ilyet nem írunk le, még általános iskolában sem, hogy " De ezt tényleg csak hallomásból írom." vagy "De nagy valószínűséggel úgy van ahogy most írtam."

miért nem győződsz meg róla, hogy működik a rendszer és utána írsz valamit?

mondjuk nézd meg a törvényt...

gerywood 2014.06.03. 09:21:36

Ne sértődj meg.
Valóban pontatlan vagy néhány dologban.
Döntened kellene: irodalmi esszét írsz és akkor elmegy, vagy helyzetelemzést és akkor nem ok.
Mi lenne, ha átfutnád a régebbi szabályzatokat?
Mi lenne ha átfutnád a felsőoktatási törvényt?
Mi lenne, ha átfutnád néhány intézmény kinevezési (besorolási) szabályzatát?
Kicsit több precizitással kellene p(k)ostolgatni.

Morgó Medve 2014.06.03. 09:29:47

@WildBear: Az utolsó 3 pontban igazad lehet. Bár ezek után nem tudom hogy mit írt ki egy jogász vagy állatorvos ha kisdoktorit csinált. De lehet, hogy ők nem csináltak.

Morgó Medve 2014.06.03. 09:34:45

@bbwd: Nézd ez egy olyan blog ahol az írások úgy készülnek, hogy inkább az életszerű fogalmazás és stílus a meghatározó ami kétségtelenül együtt jár bizonyos pontatlanságokkal, de csak lényegtelen kérdésekben. Ha én nekilátnék előtte órákon keresztül irodalmakat összeszedni és feldolgozni az már nem olyan írás lenne mint amilyet az olvasóim megszoktak a 8 év alatt és én is szeretek.

Morgó Medve 2014.06.03. 09:42:37

@gerywood: Te sem sértődjél meg. :) Én is tudom, hogy pontatlan voltam néhány lényegtelen dologban. De szerintem az írás betölti azt a funkcióját, hogy a l a i k u s emberek számára kicsit érthetővé teszi ezeket a fokozatokat és címeket. Legalább azt világosan lehet látni mi a különbség egy kisdoktori meg nagydoktori között. És mi az hogy kandidátus. És ez a lényeg. Mint fentebb írtam ha én elkezdenék szabályzatokat bújni lehet, hogy születne egy tudományos igényű munka csak épp a kedvem menne el tőle. Abban biztos vagyok hogy azok amiket leírtam a lényeget illetően igazak, most hogy a főiskolai és egyetemi beosztások hogy viszonyulnak egymáshoz itt lényegtelen. Viszont a laikus kicsit tisztábban lát és emiatt írtam.

WildBear 2014.06.03. 09:46:01

@Morgó Medve: " Bár ezek után nem tudom hogy mit írt ki egy jogász vagy állatorvos ha kisdoktorit csinált."

Ha az embernek több doktori címe van, akkor az alábbiakat teheti:
- csak egy Dr.-t használ: Dr. Gipsz Jakab. Hivatalos iratokban csak ezt teheti.
- kiírja a titulusokat; "Dr. Pharm. Gipsz Jakab, Ph.D.", vagy "Dr med & jur Kovács Lajos, vagy: Dr. Kovács Lajos med et jur.
- Névjegyen, és levélpapíron a legtisztább megoldás leírni: Dr. Gipsz Jakab okl. gyógyszerész, vagy Dr. DSc Kovács Lajos, Ph.D.

Szóval mindenre van megoldás.

bbwd 2014.06.03. 09:58:47

@Morgó Medve: az a jó, hogy a laikusoknak tétován, bizonytalanul mutatod be a rendszert? minek?

vak vezet világtalant?:P

gigabursch 2014.06.03. 10:02:35

@WildBear: @Morgó Medve:
El kéne már olvasni a felsőktatási törvényeket rendre.
úgy 1984-től szinte változatlanul szerepel benne, hogy kik és milyen betükkel használhatják az a d és r betűt.

WildBear 2014.06.03. 10:04:26

@gigabursch: Akkor linkeld be, vagy idézd be.

Tyeplica 2014.06.03. 10:04:34

Pár éve az egyetemen az egyik tanaramnak még az is ki volt írva az ajtajára, hogy "Habil". Arra a szóra is rá kellett keresnem a googléval.

Morgó Medve 2014.06.03. 10:08:42

A habil későbbre lett tervezve. Én még csak a régebbi rendszerről írtam.

Narancskommunista (törölt) 2014.06.03. 10:09:25

@gigabursch:
Speciel ha a doktori cím érdem kérdése, akkor az orvos, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész többet tett le érte, mint pl. a közgazdás PHD-s.

Narancskommunista (törölt) 2014.06.03. 10:12:39

Egyébként nekem ez a tudományos segédmunkatárs, munkatárs, főmunkatárs nem tiszta teljesen, hogy melyik melyik egyetemi oktatói címmel ekvivalens. Ráadásul a tudományos munkatársak is kutatnak és oktatnak is egyaránt, ahogy az egyetemi oktatók is. Valaki írta, hogy a tudományos munkatárs az akadémiától kapja a pénzét, ez biztos? Azért kérdezem, mert azok is ugyanúgy a tanszékeken dolgoznak.

zsoci 2014.06.03. 10:13:47

@Cymantrene: Én úgy rudom, hogy a főiskolák már nem működnek önnálóan, csak valamelyik egyetem szárnyai alatt. Bár igaz, hogy én csak egyetemeket ismerek belülről.
A kommentelőknek pedig arra hívnám fel a figyelmét, hogy a post NEM a elenlegi, hanem a korábbi rendszert mutatja be, a jelnlegi ettől különbözik.

Morgó Medve 2014.06.03. 10:22:06

@zsoci: Cymantrene az első hozzászólások egyikében megadta a Felvi honlapját, ott látszik hogy vannak még önálló főiskolák: www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak
Köszönöm, hogy Te is felhívtad a figyelmet, hogy a poszt a régi rendszerről szól.

gigabursch 2014.06.03. 10:22:55

@WildBear:
Huhh, ez igen nehéz volt. :-/

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV
52-53.§

korábban:
2005. évi CXXXIX tv.
67-69. § és 149. §

Ez gyakorlatilag érdemben nem különbözik az 1993. évi LXXX. tv-ben foglaltaktól.

Jó böngészést, kugli a barátod.

gigabursch 2014.06.03. 10:23:25

@Narancskommunista:
Ebben nem feltétlen értünk egyet.
:-)

gigabursch 2014.06.03. 10:25:16

@Tyeplica:
A habilitáció ennél egy kissé összetettebb dolog.

Viszont:
- Hogy nevezzük azt a folyamatot, amior egy egyetemi oktatótl megvonják a habilitálását, majd ezt a döntést visszavonják?
- ????
- Re-habilitáció.

Morgó Medve 2014.06.03. 10:27:57

@Narancskommunista: Én ugyan nem terveztem írni róla de valóban vannak az egyetemeken akadémiai kutatóhelyek is ahol tudományos kutatók dolgoznak és oktatnak is. Csak mások a súlypontok. Az oktató többet oktat, a kutató többet kutat. Ők akadémiai alkalmazottak onnan is kapják a fizetésüket annak ellenére, hogy tanszéken is dolgozhatnak. A megfelelést már korábban leírta Cymantrene: "...tudományos segédmunkatárs - e. tanársegéd, tudományos munkatárs - e. adjunktus, tudományos főmunkatárs - e. docens, tudományos tanácsadó - e. tanár.

WildBear 2014.06.03. 10:28:34

@gigabursch: Ebben semmi új nincs ahhoz képest, amit leírtam.

gigabursch 2014.06.03. 10:29:11

@WildBear:
Általában akinek több is van, az képes leírni mindössze egyetlenegy "dr."-t
Amúgy az létezik, hogy:
Dr. Dr. dr. XY. PhD, az ilyen-olyan tudományok akadémiai doktora.
Nevet nem mondok, jeles magyar élő személyről van szó, hihetetlen sokat adott és remélhetőleg ad még a tudományak és az emberiségnek.
Ő még a dr.-t sem írja ki, viszont a hivatlaos okiratainak egyikében (útlevél) szerepel minden.

gigabursch 2014.06.03. 10:30:50

@WildBear:
ha csak az nem, hogy az D bötű kicsi, vagy nagy.
Az előbbi utal arra, hogy van tudományos fokozat.
Ennyinek azért ki kéne jöbbi egy egyszerű szövegértelmezésből.

Morgó Medve 2014.06.03. 10:31:53

A sok Dr. helyett szokták azt is írni, hogy Dr.mult.Dr. Szabó János

Morgó Medve 2014.06.03. 10:49:26

@gigabursch: Szerintem a nagy D betű arra is utal, hogy nem a diploma mellé kapta az ember (orvos, jogász, állatorvos, gyógyszerész) hanem például egyetemi doktor az illető. Azaz kisdoktor ami mint olvashattuk nem tudományos fokozat. És persze meglévő tudományos fokozat esetén is ezt írják.

Cymantrene 2014.06.04. 06:54:56

@Morgó Medve: Hogy ki mennyit oktat és kutat, az független attól, hogy honnan kapja a fizetését. A munkahelytől inkább függ, aki egyetemen van, annak egyszerűen muszáj oktatnia, annyira kevesen maradtak. És egy nyamvadt speci is ugyanannyi rákészülést igényel, még ha sokadszorra tartja is az ember. Az előrelépés meg a kutatási munkától függ. Aki kutatóintézetben dolgozik, az inkább dönthet arról, hogy mennyit és mit oktat.

Cymantrene 2014.06.04. 07:18:39

@gigabursch: ez elég komoly félreértés. Egyszerűen a hagyományos, négy karú egyetem (teológia, jog, orvosi, bölcsész) jogi és orvosi karán az egyetemi végzettséget doktori címmel jelezték, amióta világ a világ, a bölcsészeknél meg mester címmel (teológiát nem tudom). Kb., persze, mert az oktatás időtartama, a végzés feltételei, meg hogy ki milyen idősen járt egyetemre, az folyamatosan változott. A legtöbb szak meg a bölcsészkaron alakult/abból vált ki, ezért az egyetemi végzettség jelölése azokon is maradt a mester. Már ez is feltételez valamelyes kutatói munkát, legalábbis egy diplomadolgozat megírásához elegendőt, nem véletlen, hogy a németek nagyon megkülönböztetik pl. a diplomás mérnököt, a dipl. Ing. titulusnak nagy súlya van egy névjegy kártyán (erre apám figyelmét külön fölhívta az első német üzlettársa vagy 25 éve). A további munka elismerése lehet a bölcsészdoktori cím - philosophiae doctor, Ph.D., a még továbbié pedig egyetemen a habilitáció, az Akadémia részéről meg a nagydoktori avagy akadémiai doktori cím (D.Sc.). a habilitációnak nálunk érdekes módon nincs különösebb presztizse az egyetemeken sem, amolyan kötelezően letudandó a docensi-professzori címhez. A nagydoktorság sokkal elismertebb, sok helyen kimondottan föltétele a professzorságnak. A németeknél viszont a habilitáció (Habitur) a posztdoktori időszak legfontosabb célja, előfeltétele a határozatlan idejű szerződéses állásnak (nálunk is csak docenstől fölfelé határozatlan idejű a munkaszerződés, az adjunktusi általában 4 év, és nem újítható meg akárhányszor).

Morgó Medve 2014.06.04. 07:31:07

Ennek azért vannak mélyebb okai is, mert az olyan tanszékeken ahol voltak kutatói státuszban lévők is voltak (ma már egyre kevesebb) úgynevezett pénzes kutatások is (vállalatok fizették) meg olyanok is amiért a fizetését kapja a kutató. Az előbbiekben az oktatók is részt vettek, vesznek, akik emellett letanítják a maguk 10-12 óráját is. Nyilván ez feszültséget okozna az oktatók és kutatók között ezért a kutatóktól mindig el is várták, hogy néhány órában oktassanak is. Ami egyébként jót tett az oktatás színvonalának. Az meg hogy az oktatók is kutattak szintén ez irányba hatott. A kutatóintézetben dolgozók szerintem más tészta, mert vagy meghívták őket az egyetemre vagy nem. És ez ma is így van. Meg az is igaz amit írtál, hogy egyre kevesebb oktatóval folyik az egyre nagyobb létszámú oktatás. Tehát még inkább szükség van a kutatók oktatásba való bevonásába.

vajgerpeti 2014.06.05. 20:00:35

Sok érdekes hozzászólást olvashattam itt, de nem akarok vitába bonyolódni senkivel. Az oktatói besorolások (ts, adj, doc, prof.) nem voltak szigorúan fokozathoz kötve: amikor hallgató voltam az NME-n,(1964-69) 3 tanszékvezető volt a karon, akiknek semmiféle, még csak úgynevezett kisdoktorijuk sem volt, és ketten egyetemi tanárok, egyikük pedig egyetemi docensként voltak tanszékvezetők. Mindhárman az iparból kerültek a tanszékek élére.
Akik esetleg végzés után szakmérnöki oklevelet szereztek 3 év alatt, az ott megírt szakdolgozatukat, ha volt megfelelő hátszél elfogadták un kisdoktori dolgozatnak, és előre léphettek adjunktusnak. de ez volt a ritkább eset.
Néhány fiatal tanársegéd törekedtek így előre lépni.
De voltak természetesen akik tényleges kutató munkával jutottak az adjunktusi fokozathoz és a dr előjelhez.
Ezt a hátszelet azért említem, mert ha nem arra a karra adták be, mint ahol az alapoklevelüket szerezték, akkor kellett a hátszél.
Kintről meghívott főállású kollégák rendszerint egyből adjunktusok lehettek, később pedig docensek.
De ilyen igen-igen kevés volt, mert senki nem nagyon törekedett egyetemi oktató lenni, főállásban mert akkora volt a fizetésbeli különbözet. Rendszerint félállású oktatók voltak, fél fizetéssel, a főállásuk mellett, ha volt a karnak vagy a tanszéknek bérkerete.
Ha az itt hozzászólóknak van elérhetőségük a GÉP című folyóirat 2012-ik év 10-ik tematikus számához ebben a 13-17 oldalon érdekes beszélgetést olvashatnak az általam nagyon tisztelt dr. Fábry György professzor úrral, aki egy volt, szintén kisdoktori címmel rendelkező tanítványával beszélgetett.
Ebből idézek egy gondolatot szó szerint:"Ami pedig az un. akadémiai doktori fokozatot illeti egyenesen nevetséges. Sehol ilyen a világon nincs; ugyanis az MTA-nak semmiféle felsőbb hatósági jogköre nem lehet az egyetemi autonómia megsértése nélkül"
Akik nálam jóval fiatalabbak nem is emlékeznek arra, amikor a későbbi főiskolai képzés előfutáraként megszervezték a felsőfokú technikumokat, ahonnan be lehetett lépni egyetemi képzésbe, főleg levelező szakra.
Ami a habil kifejezést illeti: A kandidátusi fokozattal rendelkező egyetemi docensek, kérhették az egyetemi tanárrá való előre lépésüket,(habilitációjukat) megfelelő mennyiségű kutatási anyag és ismeret birtokában, ami publikációkra való hivatkozással formájában tézis füzetben jelentek meg és két nyilvános, magyar és idegen nyelvű előadásban adtak számot arról hogy mit tudnak, saját kutatásaikról.
Végezetül még a régi besorolásokról egy adalék: az MTA jelenlegi elnöke Lovász László még negyedéves egyetemista korában beadott kandidátusi értekezését -megkerülve a kisdoktori disszertációt- elfogadták, de nem írhatta a neve elé a dr.-t, mert az csak annak járt aki elvégezte az egyetemi öt évet. Amikor befejezte az ELTE-t használhatta.
Egyébként az M1-n ma éjjel 23.25-kor vele lesz egy beszélgetés, eddigi életútjáról. Mivel minden bizonnyal sokakat érdekel ezért lesz ilyen későn:=))
Még egy dolog ami mindig szúrja a fülemet: újságban TV-ben gyakran olvasni hallani: jogi egyetemet végeztem: a riporternek, újságírónak illene tudni, hogy Magyarországon nincs jogi egyetem: vannak egyetemek Állam és Jogtudományi karral, egységes osztatlan képzéssel. Az volna helyes mondani, írni hogy jogot végeztem. Az ott végzettek szakdolgozatot írnak amit a záróvizsga előtt vagy akkor meg kell védeniük, és utána használhatják a dr címet a nevük előtt.

Morgó Medve 2014.06.06. 17:33:43

Igazad van, a kinevezések fokozathoz való kötése időfüggő volt. A kezdeti időkben nem ez volt a lényeg, hanem hogy a tanszékeken jó szakemberek legyenek, a tudományos minősítés nem volt elsődleges. De azért az én első főnökömnek hiába hogy az iparból jött be meg kellett csinálnia a kandidátusit hogy kinevezzék tanszékvezetőnek. Kétségtelen hogy voltak kinevezések minden tudományos előélet nélkül is. Aztán jött a ragaszkodás a tudományos előélethez, amivel egyes karokon át is estek a ló túlsó oldalára. Te nagyon jól tudod kire gondolok. És azt is mennyire értetlenül álltam az érintett kar vezetésének hozzáállása előtt. Az új elnevezések megoldották ezt a problémát hálaistennek. Én az akadémiai doktori elnevezést azért tartom jónak mert maga az elnevezést tekintélyt ad ahhoz a munkához amit ezek az emberek belefektettek a PhD megszerzése után, hogy egy magasabb fokozatot szerezzenek. Ez annyira tekintély parancsoló elnevezés, hogy még a neves sokkönyves író is így nevezte az akadémikusokat a Miskolcról szóló könyvében pedig az az ért más. :) Hogy 5 darab akadémiai doktor van Miskolcon. Hát attól egy kicsit több. :) Akadémikus lehet, hogy 5 van, most nem számolom meg. Valahogy úgy lehet 4 rögtön eszembe jutott. Úgy hogy lehet hogy több az mint 5. Kösz hogy szóltál, megnéztem a Lovász Lászlóról készült filmet. Jó volt, ilyenre szokták mondani, hogy van mire szerénynek lennie.:)

WildBear 2014.06.13. 15:46:34

@gigabursch: A törvény abszolút nem egyértelmű; a címek rövidítésénél orvosoknál dr. med., fogorvosoknál dr. med. dent., gyógyszerészeknél dr. pharm., állatorvosoknál dr. vet. a jogászok esetén pedig dr. jur. Tehát mindenhol kisbetűs alakzatokról esik szó. Továbbá sehol sem áll magában a „dr.” jelölés.

www.jogiforum.hu/hirek/22268
süti beállítások módosítása