Pénteken elutaztam Egerbe. Nem kocsival mentem, egy ismerős házaspár fogadott be a kocsijába. Kora délután indultunk, mivel Eger nincs messze kora délután meg is érkeztünk. Utazásunk célja volt, hogy részt vegyünk a Bányász-Kohász-Erdész Találkozón, amely korábban kétévente volt, újabban kissé rendszertelenül rendezték meg. Én még készültem szakmai szervezetünk Küldöttgyűlésére is. 9 évvel ezelőtt voltunk már Egerben ilyen találkozón, akkor kezdtem írni a Morgómedvét, az akkori írásaim itt elolvashatók: Első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész.
Akkoriban még új volt ez a blog írás, jó bő lére eresztettem a mondanivalómat. Visszatérve a péntekre bementünk a találkozó helyszínére, lejelentkeztünk, felvettük a felvennivalókat és mentünk a szállodába. Ott egy remek svédasztalos ebéd volt, amit beszélgetéssel jól elnyújtottunk, így aztán csipkedni kellett magunkat, hogy a megbeszélt időre eljussunk az Érsekkertben lévő Sportcsarnokba. Itt 7 órakor megnyílt a találkozó, majd kezdetét vette a sörözés és a vacsora. Közben szólt a jó zene, egyesek táncoltak is. Fél 10 felé indultam vissza a szállodába. Megvonva az elfogyasztott ételek és sörök mérlegét nem kellett nagyon röstelkednem magam előtt.
Másnap - szombaton - délelőtt én a szakmai szervezetünk Küldöttgyűlésére mentem, a többiek pedig üléseztek a szállodában, a szeptemberi konferenciával kapcsolatban voltak még megbeszélnivalók. A küldöttgyűlést éppen csak megnyitották mikor szórakozottan benyúltam a zsebembe és kezembe akadt a szobám kulcsa. Abban a pillanatban felálltam és kimentem a teremből, majd taxit hívattam és visszaindultam a hotelbe. Szerencsére a szobatársam is el volt foglalva az ülésezéssel így nem nagyon okoztam neki izgalmat. Letettem a kulcsot a portán aztán mentem vissza a Park Hotelbe, ahol a Küldöttgyűlés volt. Megnéztem, az egészet sikerült 11 perc alatt lebonyolítanom. Elégedett voltam magammal.
Itt egy óra felé végeztünk, ezután következett az ebéd, szintén az Érsekkertben, némi sörökkel körítve, majd a társaság elment a felvonulásra, sajnos én a térdfájásom miatt erre nem tudtam vállalkozni. Ez egy olyan 5 kilométeres túra. Leültem a csarnok előtti szökőkútnál a padra és tájékoztattam a helyi lakosságot erről az egészről. Később hárman maradtunk, a márkushegyiek gépkocsivezetője, egy volt komlói bányász és én. Oda odacsapódtak időnként mások is, egy darabig hallgattak bennünket aztán mentek tovább.
Jó másfél óra múlva megjöttek a felvonulók és kezdődött a gondtalan szórakozás. Először a fúvószenekarok szórakoztattak bennünket, később a társaság egy része a Sportcsarnokban hallgatta Kovács Katit majd egy másik zenekart, míg a többiek kint az udvaron a sötétben énekelték selmeci nótáinkat. Ehhez a kíséretet egy soproni erdész hallgató, alias Petrence szolgáltatta a tangóharmonikájával. A bentiek szép számmal táncoltak is. A művésznő is lejött a színpadról és a táncolók között énekelt, nem akárhogyan. Most is tanúi lehettünk tehetségének, felkészültségének és nem utolsó sorban munkabírásának. Nem néztem, de egy órát biztos énekelt egyfolytában. Van két képem is róla, lentebb megnézhetjük majd. A legutolsó képen a kör közepén látható. Én ezen a napon is visszafogottságot tanúsítottam evés-ivás dolgában, beértem 2 adag ebéddel és 2 adag vacsorával meg talán 5 korsónyi sörrel.
Vasárnap reggeli után elindultunk hazafelé, illetve mi tettünk egy kis kitérőt Egerszalók felé, megnéztük a fürdőt. Beszélgettünk vagy 3 órát a jó meleg vízben. 5 óra felé érkeztem haza. Jól éreztem magam, kellemes 3 nap volt mögöttem. Most pedig javaslom nézzünk meg néhány képet a találkozóról. Most a képek nagyobbak a szokásosnál, így nem olyan szép az egész, viszont jobban látható mi van rajta.