Lassan megint itt a nyár, készülök Mályiba. A füvet már kétszer lenyírtam, lassan sor kerül a harmadikra is, aztán majd ritkulnak már ezek a fűnyírások is. Tavaly a szezont egy bizonytalan működésű fűnyíróval fejeztem be, a szezon elején be is gyűjtöttem a közelben lévő javító műhelyek címeit, aztán úgy alakult a dolog, hogy a fűnyíró mégiscsak működik. Nem bánnám ha az ideit sikerülne vele letudni.
Idén is úgy tervezem, hogy többet leszek kint mint itt a városban. Két-három naponta bejövök majd, megnézem a leveleimet, elintézem amit el kell intézni, aztán megyek vissza. Ha lesz olyan dolog amit meg kellene írni ide a Morgómedvébe, meg fogom írni. Meg hát lesznek itt azért esős napok is, akkor erre is több idő jut majd. Szeretném ha olvasóim megértéssel fogadnák, hogy most nem a blog lesz az első, hanem inkább a jó levegő, a madárcsicsergés meg az olvasás. Főleg a könyvolvasás. A nem nyári hónapokban erre még a mostani - nyugdíjas állapotomban - sem jut idő. Ez az internet nagy időrabló, lássuk be. Az a baj, hogy nem csak a miénket "rabolja" el hanem a fiatalokét is.
Idén is felmerül bennem, hogy legalább egy 10 éves számítógépet ki kellene vinni, aztán azon lehetne írni sok mindent, ide is. De aztán úgy gondoltam, hogy nem. Mályiban könyvet kell olvasni. Meg esténként mikor a szemem már fárad filmeket nézni a kincseimből. Azért fantasztikus kincseket őrzök én ezen a 340 kazettán.
Tegnap este fejeztem be egy nagyon jó dán filmet. Dogville a címe, Nicole Kidman játssza a főszerepet. Titokban reménykedem hátha olyanok is olvassák a blogomat akiknek módjuk van műsorra tűzni a filmet. Volt már úgy hogy egy filmkritikus az egyik újságban az én filmajánlatommal kezdte a kritikáját, hátha ez is bejönne.
Szóval Mályiban napközben olvasás, este meg filmnézés. Két-három naponta pedig pár sor ide, hogy hűséges és főleg türelmes olvasóim lássák, hogy élek. Most nem is írok többet, úgy néz ki jó idő lesz, kimegyek megint. Most Solohovot olvasok, tőle jobban senki nem tudja leírni a doni kozákok életét a polgárháború bonyolult és zavaros időszakában, amikor gyerek öli meg az apját, hogy az ne ölje meg a testvérét, egyik szegény gyilkolja meg a másikat, miközben küzdenek a szegénységgel meg az éhhalál rémével. Azt hiszem írok majd erről a könyvről is, most azonban tényleg készülődöm, magasan jár már a nap.
