A december nekem mindig egy munkásabb hónap mint a többi. Decemberben két nagy ünnep is van, mindkettő jelentős az emberek életében. Ebből az alkalomból jókívánságokat küldenek egymásnak, ami jó dolog. Régebben a postai képeslapok szolgáltak erre a célra, manapság inkább az Interneten terjednek ezek a jókívánságok.

Nekem kettő hagyományos címem maradt, megmondom őszintén ezek a csigapostás képeslapok elég macerásak nekem. Már a megvásárlásuk is. Igaz, a postákon ott állnak az ügyfél térben, de a megvásárlásukhoz a postaboltban mégiscsak sorba kell állni. Aztán ott vagy van bélyeg vagy nincs. Többnyire nincs. Én ezeket külföldre, Lettországba meg Lengyelországba küldöm, tehát nem is valami egzotikus országba, időnként még sincs. Persze géppel rányomtatják a megfelelő summát a jobb felső sarokba a pénzemért, de én ebben a dologban kicsit konzervatív vagyok, legalább külföldre ragaszkodom a bélyeghez. A ragaszkodásom ára, hogy beállok a sorba a postabolttal szembeni ablakhoz is. Ezzel a dolog el lenne intézve, már csak meg kell írni és bedobni. Ez a megírás sem megy már könnyen, annyira elszoktam már a kézírástól, hogy egyre inkább a macskakaparásra hasonlít. 

Szilveszter van, nem rohanunk sehová elmesélek egy viccet ezzel kapcsolatban. Régebben amikor a háziorvosok még nem nyomtatón nyomtatták a recepteket bizony némelyikük elég csúnyán írt. Mikor az ember beváltotta a receptet mindig csodálkozott egy kicsit, hogy a patikus úr vagy hölgy hogy tudja ezt elolvasni? Aztán egyszer a patikus cimborái kicsit jobb hangulatban úgy gondolták megtréfálják a kollégát. Fogtak egy legyet, belemártották a tintába és rátették a receptre hadd mászkáljon egy kicsit. Mászkált is a szerencsétlen össze-vissza. Aztán elküldték a receptet a patikába, ahol az ismerős gyógyszerész szemrebbenés nélkül kiadott valamit. :-)

Szóval a kézírásom csapnivaló, de azért ugy 3-4 évvel ezelőttig megírtam ezeket a lapokat. Oroszul. Aztán vagy megkapták vagy nem. Az egyiknek javasoltam hogy a jövőben intézzük el a dolgot emailben. Kérésem nem talált meghallgatásra, a hölgy maradt a postai küldeménynél. Mivel tavaly sem kapta meg, idén nagyot léptem ez ügyben. Rigába ment az emailhez csatolt képeslap, Varsóba meg telefonáltam. Idős emberről lévén szó, nála az email nem szolgált megoldással. Én persze megkaptam tőlük a postai lapokat, ezeket viszonoztam ilyenformán. 

Most látom, hogy igencsak sokat írtam erről, pedig arról is szerettem volna írni, hogy mivel elég nagy az ismeretségem Interneten is nagyon sokan köszöntenek. Ami nagyon jó dolog, hiszen gondolnak az emberre, viszont ezekre illik válaszolni is, ez viszont nem kis feladat. De küzdök derekasan. Bár a nagy hullám a karácsony, az újévre már jóval kevesebb marad, mivel az ember az előbbibe belefoglalja az új évet is. Úgy hogy az év utolsó napján már viszonylag nyugodtan ülök itt a gépnél, minden üdvözlet megköszönve és viszonozva, enni- és innivaló a hűtőben, most már csak ünnepelni kell és várni az új év beköszöntét.

Lassan el is köszönök, kívánva minden olvasómnak jó egészséget, eredményekben és örömökben gazdag boldog új évet.  

Forrás: pixababy.com