A címbeli állítás sokáig nem volt kérdőjeles, ha egyszer rákattintottunk a küldést kiváltó gombra a levél elment és pár másodperc múlva ott volt a címzett postaládájában. Idén lesz 24 éve, hogy internetezek, hogy használom az elektromos levelezést. Ez idő alatt több olyan levelet kaptam, amelyet nem nekem szántak, véletlenül jött az én email címemre. Hát az ilyesmi kínos. A kínosság foka attól függ, hogy mi van a levélben. Van amikor hétpecsétes titok jut az ember birtokába, van amikor egyszerűbb, de azért mégis kényelmetlen dolgokat olvashat az ember illetéktelenül. Aztán van amikor mi hibázunk, ráadásul többszörösen, mert ma már egy-egy levélnek sok címzettje is lehet, így a baj is sokszoros. Elmesélek egy nagyon régi esetet.
A 90-es évek elején hozzám tartozott a kari számítógépes terem, 18 gép volt a teremben, az én dolgom volt karbantartani őket, gondoskodni arról, hogy a gépek használhatók legyenek amikor a kollégák órát tartanak. Őket egy közös néven (szgt) tartottam nyilván a címjegyzékben. Ha valami olyan mondanivalóm volt ami mindenkit érintett akkor beírva a szgt-t egyetlen mozdulattal meg tudtam címezni a levelet több mit 30 embernek.
Egyszer úgy a nap vége felé az egyik barátomnak készültem írni, meg is címeztem a levelet a címjegyzékből. Sajnos nem vettem észre, hogy onnan nem a barát email címe került a megfelelő helyre, hanem az egyel alatta lévő számítógépes csoport email címei. Tulajdonképpen mindenkié aki a karon a teremben órákat tartott. Én nagy fáradtan megírtam a levelemet, ami - mondjuk így - erősen magánlevél volt és többek között éppen aktuális kari ügyeket is érinthetett volna, de szerencsére ezúttal nem érintett. Tehát a levél meg volt címezve, meg volt írva, már kattintottam is a "Küldés" gombra. Anélkül, hogy megnéztem volna mi van a To: azaz címzett mezőben. Ezután valahogy megéreztem, hogy baj van, megnéztem és tényleg baj volt. Rögtön leizzadtam, elkezdtem gyorsan olvasni a levelemet és megnyugodtam, mert valóban magán dolgok voltak benne, de kari ügyekről ezúttal egy szó sem volt írva. Pedig lehetett volna, de ezúttal megúsztam. És akkor vonjuk le gyorsan a tanulságot, mielőtt elküldenénk egy levelet mindig nézzük meg helyesen címeztük-e meg levelünket.
Itt akár véget is érhetne az írásom ha a Google a Gmail levelező programjánál nem vezet be egy újítást. Mégpedig azt, hogy ha rákattintunk a "Küldés"-re még egy bizonyos ideig meggondolhatjuk magunkat. Nálam ez 10 másodperc, de ezt bárki beállíthatja magának. Na persze azt is szokni kell, hogy van ilyen, néhány napja megint elszúrtam egy levelet, rossz helyre címeztem, elkezdtem kapkodni, kattintgattam össze vissza és már nem tudtam élni ezzel a tényleg jó lehetőséggel. Visszatérve a címbeli kérdésre, a Gmail levelező programot használva tényleg vissza lehet szívni látszólag elküldött leveleket egy bizonyos ideig. Ajánlom mindenkinek. Keressük a lehetőséget a beállításoknál.