Kicsit elmaradtam, megmondom az okát is. Ma jártak le a könyvtári könyveim, ma kellett visszavinnem őket. Viszont a legvaskosabbal kissé le voltam maradva, ezt olvastam ezerrel az elmúlt napokban, tegnap este végeztem vele. Egyébként Heltai Jenő háborús naplóját olvastam. A könyv címe Négy fal között és 1944. március 19-től, a német megszállás kezdetétől követhetjük nyomon napról napra az író és családjának életét egészen 1945 áprilisáig. Természetesen nem csak ezt, hanem azt is, hogyan élte meg egy budapesti lakos a háború utolsó évét. Fő vonalakban a történéseket a történelem könyvekből ismerjük, én erre nem is térnék ki. Kitérnék viszont a helyesírásra. Érdekes módon az ikes igék ragozását nem a mostanában szokásos módon végezte, helyenként a hol, hová kérdésekre adott válaszokat sem teljesen úgy használta ahogy manapság szokás. De ezek apróságok. Aminek viszont örültem, hogy nem használta az általam újmagyarnak nevezett nyelvezetet. Ami engem igazolt, hogy ez valami új találmány. Szerintem a rendszeres olvasóim tudják mire gondolok, akik meg nem tudják azoknak javaslom itt olvassanak utána.
Kiváló könyv a "Négy fal között" ajánlom mindenkinek.
