Morgómedve

Könnyű helyzetben vagyok mert egyszer már ajánlottam ezt a filmet, most elég csak belinkelnem és aktualizálnom:

http://morgomedve.blog.hu/2014/11/02/filmajanlat_apacsok

Csütörtökön 22.15-kor láthatjuk a Duna TV-n.

A Port-ra is nézzünk be:

http://www.port.hu/apacsok/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=55060079&i_topic_id=1

Egyébként Mályiban minden rendben, a sünizést az egyhetes szünet után már nem újítottam fel. Nyár van, boldogulnak. Tegnapelőtt este láttam egy egészen kicsit, őt még nem láttam idáig. Mikor közelítettem hozzá összegömbölyödött, aztán mikor eltávolodtam elhúzott a bokrokba. Az időjárásra nem panaszkodhatom, alkalmas a nyaralásra. Túlságosan is. Sokat olvasok, majd beszámolok róla. Most meg nekiveselkedem a Windows 10 installálásának. Halogattam amíg lehetett, pénteken lejár az ingyenes telepítés lehetősége. Nekivágok aztán majd meglátjuk. Ha nem jelentkeznék akkor nem jött össze.

Tulajdonképpen a cím megtévesztő, mert itt csak egy egyszerű fapados nyúlpörköltről van szó, pedig biztos ízletes lenne az is. Sajnos halvány gőzöm sincs arról, hogy mitől lesz egy nyúlpörköltből nyúlpaprikás. Ha a csirkéből indulok ki akkor nálam 2-3 evőkanál tejföltől, amit a csirkepörköltbe teszek. Lehet, hogy a nyúlpaprikáshoz is elegendő lenne ennyi, de nekem momentán nincs itthon tejfölöm, lemenni meg sincs kedvem érte, így aztán amivel hamarosan elkészülök az már nyúlpörkölt marad. Természetesen házinyúl, mert vadnyulat még a rendszeres helyemen sem szoktam látni, pedig ott van mindig szarvas, őz, vaddisznó meg ilyesmi. Na jó leírom, szóval a Metróban.

Ha jól meggondolom a házinyúl sem egy mindennapos dolog a boltok kínálatában. És nem is egy olcsó dolog, már már delikatesznek minősül. Pedig gyerekkorunkban rengeteg nyulat ettünk, leginkább pörkölt formájában. A nyúl szapora állat, csak fűvel meg lucernával kell győzni. Egy időben sok nyulunk volt, igaz a füvet nekünk gyerekeknek kellett begyűjteni hozzá. Nem bántuk mi ezt mert el lehetett kószálni, senki nem mondta meg hogy egy zsák füvet mennyi időbe telik megszedni. Néha ha elment az idő játszásra szedtünk egy kis lucernát is a TSZ lucernájából. Summa summarum jól éltünk nyúlilag. Mi gyerekek szedtük a füvet, apám tarkón csapta majd megnyúzta ezeket a kedves kis jószágokat, anyám meg gyorsan összeütötte a nyúlpörköltet. Az volt inkább az ünnep amikor disznó- vagy marhahúsból készült a pörkölt. Azt a boltban kellett megvenni, ha éppen volt egyáltalán.

Persze lehet, hogy ha elolvasnám Tersánszky Józsi Jenő könyvét (Legenda a nyúlpaprikásról) megtudnám hogy készül a nyúlpaprikás, bár nem is biztos, mert ha jól emlékszem ott végülis nem volt miből nyúlpaprikást csinálni mert a vadászaton a főhős megmenti a tapsifülest, pedig igen csak vágyott már egy jó nyúlpaprikásra. Persze beírhatnám a keresőbe is, biztos találnék egy csomó receptet, de akkor már tudományos dolgozat lenne ez az írás, szemben azzal amit én szeretnék, egy laikus, botcsinálta íróember elmélkedése egy kiló házinyúlhúsról, miközben az a lábasban lassú tűzön hamarosan elkészül. Illetve szerintem már el is készült, úgy hogy el is köszönnék, kicsit előre hozom az ebédet, megnézem hogy sikerült. Legközelebb majd megírom.

Gyerekkoromban kicsit csodálkozva lapoztam bele Verne Gyula könyveibe, nem tudván eldönteni, hogy ez most magyar vagy francia? Ha magyar, akkor miért távoli vidékekről meg tengerekről ír? Nem beszélve az idegen nevekről. Aztán megtudtam, hogy a szerző valóban francia, eredeti neve meg Jules Verne, csak azt is lefordították magyarra.

Mint ahogy én láttam olyan könyvet is amelynek borítóján íróként ott díszelgett, hogy Keserű Miksa. Teljesen jó, a gorkij oroszul van és keserűt jelent, a Maxim meg ezek szerint Miksát. Tiszta sor, Maxim Gorkij magyarul Keserű Miksa. Na ez volt az "Anya" című regény borítóján felül, amelyet volt szerencsém a könyvtárban kézben tartani. Aztán el is olvasni, mert kötelező olvasmány volt.

De volt nekem olyan "Anyegin" kötetem is, amelynek szerzője a borító szerint Puskin Sándor volt. Valakik akkoriban úgy gondolhatták, hogy ha a neveknek van magyar megfelelőjük, miért ne fordíthatnánk le azokat is? Le is fordították, nem kis zavart okozva a gyerekfejekben. Hálaistennek ilyesminek már nyoma sincs. Talán Verne Gyula az egyedüli kivétel, de ez nem is baj, milliók így szokták meg.

Életemben a második könyv volt az, amelyet a közelmúltban fejeztem be Spiró Györgytől. Nem volt nekem semmi bajom vele, csak nem jutott még rá idő. Igaz, kicsit kavarodás van ezekkel a Spiró könyvekkel, mert a Fogságot már elkezdtem tavaly áprilisban, de közben abbahagytam és gyorsan elolvastam egy másik könyvet is a szerzőtől a Diavolinát. Ez akkor jelent meg, jobban is érdekelt, így félretettem a Fogságot. Ez a Diavolina Gorkijról, a proletár íróról szólt, mégpedig azokból az időkből amikor a Szovjetunióban könnyen eltűnhetett az ember úgy hogy még a hozzátartozói sem tudták hová került, egyáltalán életben van-e még? Miután ezzel végeztem visszatértem ismét a Fogsághoz.

Ezt a könyvet én tavaly áprilisban a bátyámtól kaptam kölcsön. Nem akartam, mert féltem Spirótól is, vastag is volt, 770 oldal, szóval tiltakoztam, de ő erősködött, hogy nagyon jó könyv. Végül elhoztam, tavaly nyáron el is kezdtem olvasni, de nagyon lassan haladtam vele. Valahogy nem tudta felkelteni az érdeklődésemet. Olyan 200 oldalig kínlódtam, onnan meg már sajnáltam a befektetett energiát meg időt ahhoz, hogy abbahagyjam. Aztán nagyjából a könyv felénél elkezdett számomra érdekesebbé válni. Idén nyáron aztán Mályiban gyorsan be is fejeztem. Végül is nem volt rossz.

Viszonylag új hír, hogy kiadták Amerikában is. Hát nem semmi lehetett lefordítani angolra. Már maga az nagy dolog volt, hogy a régi római időkben használatos szavak megfelelőit megtalálja a fordító. Erre az angol nyelvű kiadásra 11 évvel a pesti megjelenés után került sor. Állítólag Spiró György 10 évig tanulmányozta azt a kort amikor a könyv játszódik. Nem tartom kizártnak, hogy a fordítás legalább ugyanennyi időt vett igénybe. Vagy nem sokkal kevesebbet.

Az idő kezd kikupálódni, úgy látom már ma is naposabb idő lesz. Majdnem egy hétig nem volt sünizés, valószínűleg felhagyok ezzel a süni etetéssel. Nyár van, keresse meg az ennivalóját. Most egy hétig megint magára volt utalva, szerintem ez most már maradjon is így. Egy kis kaland volt ez, talán nem rontottam el semmit.

A film amit ajánlok vasárnap 21.05-kor lesz az m2/Petőfi TV-n, de már most szeretném ráirányítani a figyelmet, mert szeretném ha minél több emberhez eljutna.

Elolvastam a Port ajánlóját és úgy gondolom ettől jobbat én sem tudnék írni. Olvassuk el és bízom benne, hogy sokakat arra indít majd, hogy felvegye vagy megnézze:

http://www.port.hu/451_fahrenheit_fahrenheit_451/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=54786039&i_topic_id=1

A filmet július 18-án éjszaka 2.05-kor megismétlik.

Én már be akartam fejezni ezt a süni ügyet, aztán mégsem. Egyszerűen meguntam, hogy este kipakolom az ennivalót, lefekszem, aztán reggelre üres a tányér. A fordulat ott állt be, hogy tegnapelőtt este 8 felé látom, hogy a süni megjön, kicsit körülnéz, látja hogy még nincs vacsora, köröz egy keveset, aztán elmegy. Én meg megnéztem, hogy hová megy. Ne ment messzire, talán egy méterre, a kerítéshez és ott összegömbölyödve elaludhatott. Nyilván úgy gondolhatta, hogy messzire már nem érdemes menni, lassan majd csak megjön a vacsora is, addig is szundít egyet. És nem tévedett. Látva, hogy már éhes megtöltöttem a tányérját. Meg is jelent hamarosan ismét és eszegetni kezdett. Én meg fogtam a telefonomat és elkezdtem fényképeket készíteni. Közben meg egyre közelebb mentem. Aztán mikor nagyon közel voltam abbahagyta az evést és megint elbújt a bokrok közé. Hamarosan azonban ismét megjelent és folytatta az evést ott ahol abbahagyta. Akkor meg a székem csikorgása ijesztette el. Na mindegy, a lényeg, hogy megette a kirakott étel felét és távozott.

Egyébként három különböző sünöm van, egy nagy, amelyik múltkor a legnagyobb kánikulában sietett valahová a kapu alatt, egy picit kisebb, meg ez a mostani kosztosom, a legkisebb. Ez egy olyan süldő féle lehet, még nem kifejlett példány, de már a szülei útjára bocsáthatták. Érdekes, én mindig csak ezt látom. Az elfogyasztott mennyiség alapján valószínűsíthető, hogy nem csak ez az egy jár hozzám enni. A többiek éjszaka jöhetnek.

Tegnap korábban jöttem be a városba, nagy volt a meleg, nem kockáztattam meg, hogy fél 5-kor kirakom az ennivalót és 8-9 felé jön megenni. Aztán gondoltam egy nagyot, kiraktam fél 4-kor. Arra gondoltam hátha megérzi az étel szagát és megvacsorázik korábban. De nem jött, így kiöntöttem a tányér tartalmát a szemétbe. Így aztán tegnap este elmaradt a vacsora. Gondolom kicsit meglepődött. Persze nyár van, ilyenkor sok az ennivaló, nem maradt éhen. Mielőtt kiöntöttem volna a szemétbe azért benéztem a kerítéshez nem látom-e valahol? Nem láttam. Ha látom felébresztem, hogy vacsorázzon hamarább mert el kell mennem.

Egyébként nagy a meleg errefelé (is), az időjósok nem egyformán beszélnek, egyik lehűlést emleget, a másik meg 33 fokot. Majd meglátjuk.

Ja igen, a fényképek. Mint már többször leírtam, nem tudom a képeket leszedni a mobilomról. Ezzel az újabb géppel nem megy. Hiába a letöltött program, nem megy. Elküldtem a képet egy cimborámnak, ő visszaküldte emailben, hát nem egy sikeres tranzakció. De ha már így megmozgattuk felteszem. Aztán előbb utóbb majd lesznek rendes képek is, egyelőre javaslom érjük be ezzel. Gondolom a süni felismerhető. :)

Három napja vettem 3 doboz akciós macskakaját, ezzel kb. 12 napra van a süninek ellátmánya. Akivel apróbb afférom volt tegnapelőtt. Nem is affér volt ez, inkább én voltam meggondolatlan. Már ki volt készítve éjszakára a vacsora, amikor megláttam, hogy szépen elmegy mellette, sőt egyre távolodik tőle, a fene se tudja hová megy. Nesze neked, jó szaglás. Ott van tőle egy méterre és nem veszi észre. Felkaptam gyorsan, de majdnem el is dobtam annyira szúrt, de azért kibírtam a tányérjáig és ott letettem, az orrát majdnem bele is nyomtam az ennivalóba. Mikor elengedtem gyorsan elhúzott a bokrokba. Vagy egy órát vártam rá, hogy visszajön-e, de nem jött. Éjjel 2 felé fel voltam, kinéztem, még érintetlen volt a vacsora. Gondoltam na ez se jön többet, nekem meg van 3 konzerv macskakajám, most kereshetek macskákat hogy elfogyjanak. Reggel aztán láttam, hogy majdnem teljesen elfogyott minden. Persze van 2 kóbor macska is arrafelé, lehet, hogy ők ették meg. Bár ezt magam sem hiszem, úgy tudom azok éjszaka alszanak. Vagy udvarolni járnak. Hát ez a helyzet süni ügyben.

Olvasom, hogy ingyenessé vált a kéményseprés. Ez bizonyára jó dolog annak akinek van kéménye, nekem sajnos nincsen. Azt is olvasom, hogy a mester képesítésű kéményseprők havi átlagbére 360 ezer forint körül van. Nem rossz pénz ez, az egyetemi professzorok csak egy százezressel keresnek többet. Bővebben itt nézhetünk utána. Persze ez csak a nyugdíj előtt állókra igaz, ha valaki fiatalon lesz egyetemi professzor akkor a különbség már csak 67.000 Ft. Most kinek van sok és kinek kevés? Egyébként itt megnézhetjük a nem oktatói egyetemi béreket is.

A fizetési osztályok a képzettséget jelölik, a fizetési fokozatok a munkaviszonyban eltöltött éveket. A legalsó táblázatból láthatjuk, hogy a legmagasabb végzettségű, nagyon régen az egyetemen dolgozó nem oktató munkatárs 289.301 forintot kap. Az igazsághoz tartozik, hogy úgy tudom idén 15 %-al megemelkedtek az oktatói bérek.

Mályiban olvasgatok is, előbb utóbb ezekről is írok majd.

Ez a macskakaja bejött. Igaz, nem az első alkalommal, első este nem nyúlt hozzá a sündisznóm, a második este viszont 10 tájban éppen kinéztem amikor falatozott. Mindet nem tudta megenni, de aztán reggelre elfogyott a maradék is, hogy ki ette meg nem tudom. Lehet, hogy többen is vannak. Tegnap este mielőtt bejöttem megint raktam ki, gondolom elfogyott az is. Egyébként úgy olvastam, hogy nem ilyenkor van nekik szükségük segítségre, hanem tavasszal és ősszel, gondolom most nyáron nélkülem is elboldogulnak. De hát az élet ilyen, most tudok velük foglalkozni. Persze ha a dolog arról fog szólni, hogy késő este meg éjszaka megeszik felhagyok a dologgal, hiszen nekem is kell valamit profitálnom ebből az egészből. Főleg úgy, hogy nincsenek is rám szorulva. Nem simogatni akarom őket, csak jöhetnének kicsit hamarább is vacsorázni.

Raktam ki vizet is, erre rákaptak a feketerigók is. Illetve lehet, hogy csak egy, nem nagyon lehet őket megkülönböztetni. Mindenesetre jön, iszik, aztán beleáll a tálba és kicsit fürdik is.

Egyébként elgondolkoztam rajta hogyan éli meg a sündisznó ezt az egészet. Gondolom ha én nem adok neki enni egész éjszaka keresi az ennivalót, aztán reggelre vagy jóllakik vagy nem. Ez olyan lehet mintha nekem kellene kolbászkarikánként összeszedni a napi betevőt, ami eltartana egész nap. Aztán egyszer csak találnék 2 szál kolbászt mindjárt kora reggel, megenném, aztán mehetnék vissza aludni. Lehet, hogy a süni is így van vele. Úgy hogy lehet, hogy lassan felhagyok ezzel a macskakaja kihelyezéssel. Nyár van, csak ellustulna. De majd még meglátom.

Egyébként most kicsit elromlott az idő, az eső is esett, de nem vészes. Nyár van, előbb utóbb a nap is kisüt majd.

Ellopták Mályiban a grillsütőmet. Nem egy nagy durranás volt, de én szerettem. Ráadásul amit elloptak az így használhatatlan. A telek közepén állt, fedővel lefedve, várta, hogy használatba vegyék. A rács nem volt rajta, az bent bolt a házban. Ehhez hasonló volt, annyi különbséggel, hogy nem volt ez a félkör alakú piros rész, a rács közvetlenül feküdt fel a "lavórszerű" részen, ahol a faszén izzott. Hozzátartozott egy csinos kis piros színű fedél is egy kis füllel. Sajnos olyan képet nem találtam.

A tolvaj átléphetett a kapun, a piros fedelet ledobta a földre, a kevés maradék hamut kiöntötte a földre és távozott az alsó résszel, amely 3 láb egy lavórszerű résszel. Sok mindenre nem használható, mivel nincs hozzá rács, de azért elvitte, hogy törne el a keze. Elvihetett volna még sok mindent, a teraszon voltak hasznos dolgok, de ezek nem érdekelték. Benézett az ablakon a házba is, de szerencsére nem érdekelte sem a videó, sem a régi TV, sem semmi más a házból. Csak az én grillsütőm tetszett meg neki.

Hétfőn pótoltam, mert grill sütő nélkül nem sokat ér egy telek. 3.900 forintért vettem egy ehhez nagyon hasonlót ami a képen van. Ki is lett próbálva, príma. Igaz, a másik jobb volt. De ezen már nem busongok, örülök, hogy helyreállt az eredeti állapot. Jön a meleg, aki teheti bújjon el előle.

Holnap este 21.25-kor láthatjuk a Duna TV-n a "Szökés" című kiváló magyar filmet. Nemrégiben mutatott be a televízió egy dokumentumfilmet, amelyben Michnay Gyula és társainak szökéséről hallhattunk. Nevezettek Recsken raboskodtak és egyedüliek akiknek sikerült a szökés. Igaz, a többieknek csak átmenetileg, mert elfogták őket. Egyedül Michnay Gyulának sikerült, sőt neki még a nyugatra szökés is, ami szintén nem volt könnyű azokban az időkben. Neki is csak azért, mert arra a vidékre való volt. Így aztán beolvashatott sok száz nevet a Szabad Európa Rádióban, azok neveit akik Recsken raboskodtak. A hozzátartozók innen tudhatták meg, hogy régen elhurcolt szerettük él és Recsken van.

A holnap esti film ezt a történetet dolgozza fel érdekesen, izgalmasan és hihetően. Hitelesnek találom a tábor bemutatását is. Mindenkinek ajánlom.

A Portra is nézzünk be:

http://www.port.hu/szokes/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=54405752&i_topic_id=1

A másik film is érdekes, csütörtökön este 18 órakor láthatjuk a Duna World-ön. A dokumentumfilmben olyan emberek szólalnak meg akik úgymond kiszolgálták a "nagy emberek" vadászait. Érdekes a háború előtti vadászatokról szóló rész is, bár én igazán a szocialista idők vezetőinek a vadászatairól szóló részt élveztem. Köztük Kádár Jánosról is szóltak a szervezők. Érdekes film, nézzük meg.

Szokásunkhoz híven kukkantsunk be a Port-ra is:

http://www.port.hu/buvos_vadaszok/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=54432156&i_topic_id=1

Jó szórakozást kívánok!