Van egy lengyel filmsorozat, "Tízparancsolat" a címe. Ez egy sorozatcím, mind a 10 résznek van külön alcíme is. Gondolom már mindenki kitalálta mik lehetnek ezek a címek. Valamikor régen, amikor emberibb időben vetítették ezeket a filmeket már megnéztem őket, valóban jó filmek. Igaz, vannak gyengébben sikerült részek is, de a többség határozottan jó. Ezúttal talán harmadszor vetítik, most járnak a 7. résznél. Nem keresem ki a régi műsorújságokat, de biztos vagyok benne, hogy éjjel fél kettőnél korábban egy sem kezdődött. Mikor az első epizód kezdési idejét megláttam bosszúsan legyintettem és tovább lapoztam. Van videó a háznál, nem is egy, felvehettem volna. De egyszerűen megalázónak tartom, hogy egy szerkesztő szemrebbenés nélkül betervez egy filmet éjjel fél kettőre én meg megadóan alkalmazkodom ehhez. Egy közszolgálati televízióban, amelynek kötelessége lenne az értékeket közvetíteni. Ezzel szemben a nézhető időpontokban vitatható minőségű műsorok és filmek mennek. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem kereskedelmi TV-ről van szó. Sokan, főleg a fiatalabb korosztály, nem fogja majd érteni mi bajom van de mivel más korokban szocializálódtunk ezen nem is érdemes csodálkozni.
De éjfél körül kezdődnek egy másik sorozat - a "Karamazov testvérek" egyes részei is. Kérdem én: ki az aki éjfélkor ül le egy igazán klasszikusnak számító műből készült filmet megnézni? Több estén keresztül. Vagy fél kettőkor, hogy egy kiváló lengyel filmet megnézzen. Úgy gondolom az éjszakai portásokon, biztonsági őrökön kívül senki. Az aki nem dolgozik ebben az időben nyilván alszik. Jó, fel lehet venni videóra. Biztos vagyok benne, hogy ez nem igazán bevett szokás. Többnyire már videó sincs a háztartásokban. Ha meg van és olyan szobában található ahol alszik valaki simán felébred fél 3-kor, amikor a videó a felvétel végén kikapcsol. Inkább be sem programozza az ember.
Így állunk hát a jó filmekkel meg klasszikusokkal a magyar közszolgálati televíziókban. Pedig jó lenne most már kicsit jobban odafigyelni arra, hogy az értékesebb műsorok ne csak éjfél után legyenek láthatók. A kulturáltságot nem csak elvárni kell a felnövendő nemzedéktől hanem tenni is kell érteni. Fokozatosan rendet kell tenni az oktatás terén, ezzel párhuzamosan a rádió és televízió tájékán is. Ha nem így lesz megnézhetjük magunkat.