Morgómedve

Jónéhány operációs rendszer került már kivonásra, de azért ekkora felhajtás mint most a Windows XP körül van nem volt. Vagy legalábbis nem emlékszem. Úgy tűnik az újabb operációs rendszerek kibocsátóinak most határozottabb érdekük, hogy meggyorsítsák a Windows XP lecserélését és ezért most kicsit rámenősebbek is.

Miről is van szó? Hát arról, hogy talán egy éve bejelentették, hogy idén április 8-án megszüntetik ennek az operációs rendszernek a támogatását. Vagyis nem foglalkoznak többé vele. Mint tudjuk egy ilyen rendszer soha sincs kész, mindig kiderülnek hibák amelyeket a cég folyamatosan kijavít, hogy biztonságosan használhassuk gépünket. Ne feledjük, ha rácsatlakoztunk az Internetre gépünk egy lesz a több milliárdnyi gépnek amelyek össze vannak kapcsolva egymással. Innen fogva ki vagyunk téve internetes támadásoknak, bár ezek ellen igyekszünk is megvédeni magunkat. Tűzfalakat és vírusirtókat, vírusvédelmeket telepítünk gépeinkre és ha naponta frissítjük őket nagyjából nyugodtak is lehetünk. De a veszély azért fennáll, vagyis rossz emberek folyamatosan szkennelik a "hálót" hátha találnak olyan gépet amely védtelen. Ilyenkor válik az ember gépe zombivá, vagyis nem csak mi használjuk. Ami nem egy jó dolog. Gondoljunk csak arra, hogy ha a jelszavunkat a gépen őrizzük a nevünkben akár leveleket és fájlokat is küldhetnek.

Namármost, ha egy  operációs rendszert a gyártó folyamatosan karbantart és a felszínre került "gyári hibákat" kijavítja kisebb a veszély. Ha ezt nem teszi egy idő után tényleg úgy nézhet ki az operációs rendszer mint egy nagy lyukú szita, amelyen egyre több lesz a lyuk. Igaz még mindig megvédhetnek bennünket az állandóan frissített védelmi programjaink, de mivel a támadások gyakoribbá válnak nagyobb a valószínűsége annak, hogy átjutnak a védelmi rendszereinken. És innentől beszélünk zombigépről.

Javaslom hát, hogy vegyük komolyan a dolgot és ha gépünk a hálózatra kapcsolódik cseréljük le az operációs rendszerünket. Nekem egy Windows 7 Home Premium fut a gépemen, elégedett vagyok vele. Ilyen esetekben szokott felmerülni a Lynux feltelepítésének lehetősége is. Ami kétségtelen megoldás lehet, ingyen is van, de én nem szeretem. Mikor 10 éve megvettem a Sulinetes gépemet ilyennel adták el hogy olcsóbb legyen. Megőrültem tőle, hogy nem tudtam egy csomó windowsos programot futtatni. Be kellett látnom, hogy ez egy windowsos világ, bár azt is tudom, hogy Lynuxot használók meg arra esküsznek és utálják a Windowst. Nem szeretnék ebben a dologban vitát, kérem fogadják el az olvasóim is, hogy én a Windowst szeretem és a jövőben is ezt is fogom.

És hogy valami konkrétat és hasznosat is írjak, volna egy tanácsom azok számára akik Windows XP alatt Microsoft Security Essentials programot használnak és nagyon lelassult a gépük: minél előbb szedjék le ezt a programot. Ezután az XP hasítani fog mint régen. Kicsit türelemjáték, de csak ki kell várni a dolgokat, kb. 15 perc alatt végig lehet kattintgatni a Control Panel/Remove programs/Microsoft Security Essentials útvonalat. Ha nem sikerülne ezzel, próbáljuk meg a CCleaner programmal, ami letölthető a Szoftverbázisából is.

A közvetlen linket is megadom: http://www.szoftverbazis.hu/search?search=CCleaner

Ezután pedig installáljunk fel helyette más, ezt helyettesítő víruskereső programot.

Tudom, hogy a Microsoft erre a vírusirtó programra még egy év támogatást ad, de a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy az XP-s gépek egyik napról a másikra történő lelassulásának oka az MSE használata, érdemes leszedni.

Február végén írtam egy közelünkben lévő büféről amely nem sokáig bírta, elég hamar bezárták. Örömmel jelenthetem, hogy a bezárás csak átmeneti volt, bizonyos munkálatok folytak ugyan egy-két hétig, de aztán ismét kinyílt. Bízom benne, hogy most már így is marad. Nem hiszem, hogy miattam vevőket veszítettek volna, de kárpótlásul most már felteszek ide egy képet is. 

A határozott névelő változatlanul hiányzik a cégtábláról, tehát szerintem így lenne helyes, hogy ""Szeresd a pocakod" Büfé", de annyi baj legyen. Újabban van fejlődés is, a lányok ki szoktak tenni a ház elé egy műanyag asztalkát 2 székkel, ami inkább nekik van kitéve mint a vendégeknek, de ha le akarnék ülni biztos odaengednének. Hát ez a helyzet büfé ügyben.

Húsvétvasárnap van. A nap gyönyörűszépen süt, örülnünk kell neki, mert voltak itt hidegebb napok is mostanában. Számomra a húsvét mindig a tavasz kezdete volt, amikor már nagy valószínűséggel zakóban mehettünk locsolkodni. Tudom, ennek időpontja változó, de az emlékezetemben úgy maradt meg, hogy "Húsvétkor már tényleg itt a tavasz, hiszen zakóban jártunk locsolkodni". A mai napra ez még nem biztos, hogy igaz, de a nap szépen süt, itt még sok minden lehet. Valószínűleg kiülök majd az erkélyre is egy kicsit olvasni. Szépen kizöldültek a fák a ház előtt, eltakarják az utat, felfogják a port és a füstgázokat. A madarak itt már korán reggel elkezdik énekeiket, talán a párjukat keresik vele. 

Régen húsvét hétfőn ilyenkor már megjelent a szomszédunk, nem sok időt hagyva anyánknak, hogy összeszedje és kirakja az asztalra a húsvéti kínálatot. Mi meg a bátyámmal hátrébb húzódtunk a házban mert még gatyában ugrattuk egymást meg tervezgettük mennyi pénzt is fogunk "keresni" aznap. De aztán mi is hamarosan összekaptuk magunkat és elindultunk.

Először a szomszédok majd a rokonok következtek. Utóbbiak mélyebben nyúltak a zsebükbe mikor elköszöntünk, de ez így is illett. Aztán következtek az ismerősök. Ezek amíg a pénz volt a lényeg sokan voltak, aztán ahogy a pénz helyett az eszegetés, iszogatás és beszélgetés került előtérbe egyre kevesebben lettek. Összefüggött ez azzal is, hogy évek óta távol éltem, kollégiumokban, egy évig pedig a katonaságnál tértem én akkoriban nyugovóra, az ismerősökhöz való kötődés is csökkent.

Aztán a "házak" száma elérte a stabil ötöt, évekig ezt az ötöt látogattuk apámmal. A bátyám idősebb volt, mindig külön oldotta meg a locsolkodást. Itt már nem néztük az órát, ez az öt ház jócskán belefért a délelőttbe. Mert mifelénk csak délig illett locsolkodni, ezért néztük gyerekként egyre riadtabban az idő múlását, miközben boldog-boldogtalant meglocsoltunk. A délhez közeledve összetalálkozva néhány hasonló korú cimborával együtt próbáltuk találgatni, hogy egy-egy házban vajon van-e lány? Aztán ha volt betódultunk. A falumbéli asszonyokat dicséri, hogy udvariasan fogadták az idegen gyerekeket is, egy-két forinttal őket is honorálva a locsolkodásért. Bár ez az idegen nem is helyes kifejezés, hiszen a mi falunkban mindenki ismert mindenkit, nem volt ott idegen senki.

Emlékszem volt időszak amikor a bolt is nyitva volt hétfőn délelőtt, így a locsolóvíz pótlása sem okozott gondot. Később meg amikor már zárva tarthatott megoldottuk mi, ha a nap korai szakaszában bővebben bántunk vele. A recept vidékenként változott de, a fő összetevő az akkor még az utcákon bőven megtalálható vízcsapokból folyt, csak a színezés technikája változott. Mi ezzel nem foglalkoztunk, inkább eltakartuk az üveget a kezünkkel, egyébként is - az egy időben valami bohócfélét formázó locsoló vizet tartalmazó üveg - színtelen folyadékot rejtett.

Hallomásból tudom, hogy volt ahol a gyerekek csentek egy kis igazi kölnit (pl. az akkor menő Operát) és azt töltötték bele egy kölnis üvegbe, majd színültig töltötték csapvízzel. A színét legtöbbször indigós ceruzával állították be, sejtelmes lilára. A színbeállításnál ügyelni kellett arra, hogy az esetleges utántöltés esetén a szín jelentősen ne csorbuljon. Hogy a szín és az Opera kölni illata hogyan stimmelt össze? Sehogy, de nem sok szakértő volt akkoriban. A kézzel való eltakarás akkor is működhetett.

Hát ez jutott nekem ma reggel eszembe a régi Húsvétokról, ezekkel a gondolatokkal kívánok Kellemes Húsvéti Ünnepeket minden kedves olvasómnak.

Ma van a Holokauszt napja. Én úgy gondolom legjobban azzal emlékezhetünk az áldozatokra, ha megnézzük Gyöngyössy Imre és Kabay Barna csodálatos filmjét a "Jób lázadásá"-t.

Szerintem Zenthe Ferenc élete legjobb alakítását nyújtja a filmben, de Temessy Hédi is megérdemel minden elismerést.

Megnézhetjük azt is, hogy mit ír a Port róla:

http://www.port.hu/job_lazadasa/pls/w/films.film_page?i_film_id=1231

Van még egy film amellyel lehetne emlékezni, ez a Keszi Imre regényéből készült "Elysium", ezt sajnos nem találtam meg. Ha valaki meg tudná venni ne sajnálja rá a pénzt, igazi kincshez jut általa. De az igazi az lenne, ha a kincstári televízió a műsorára tűzné. Bizakodjunk, hátha.

Ismét van néznivaló a Duna TV-n. Hétfő este mutatják be Schiffer Pál kiváló filmjét, az "Elektra Kft"-t amely nem sokkal a rendszerváltás után készült. A film tipikus abból a szempontból, hogy akkortájt százával, sőt ezrével jöttek létre vállalkozások amelyek úgynevezett kényszervállalkozások voltak, mert ha az egykori nagyüzemek dolgozói nem vállalkoznak ők és a családjuk kenyér nélkül marad.

Hőseink korábban az egykori Videotonban dolgoztak, ennek megfelelő a vállalkozás profilja is. Kezdetben az akkoriban terjedő kábeltelevíziókhoz telepítették a kábeleket, később pedig tulajdonképpen mindent elvállaltak ami pénzt hozott a házhoz. Egy ilyen vállalkozásnál egyrészt szükség van olyanokra, akik konkrétan a felvállalt munkát végzik el és olyasvalakire is aki a céget vezeti és a munkát szerzi. Érthető tehát, hogy egyikük kiemelkedik, főnökké válik, amely természetesen konfliktusokkal is jár az egykori munkatársakkal. De hát tényleg, főnök nem lehet mindenki, vagy másképpen mondva egyvalakinek főnöknek is kell lennie. És innentől két részre szakad a társaság és megindul a társaság átalakulása. Azt írja a Port, hogy az egykori tagok saját bőrükön tanulják meg hogy mi a kapitalizmus. Hát a kapitalizmus valóban valami ilyesmi, de nekem az volt az érzésem mikor a filmet néztem, hogy ez annak inkább egy magyarországi megfelelője. És azt hogy a dolgok így alakulnak ahogy alakulnak nem is a nemzeti karakterünkkel magyaráznám, sokkal inkább a rendszerváltás lehet a kulcsszó ebben a dologban. Nem mondom el a film végét, inkább ajánlom mindenkinek szánják rá azt a 80 percet és nézzék meg a filmet. Ha meg még az azt követő beszélgetésre is jut idő az különösen jó dolog.

Én láttam ezt a filmet frissen elkészülve. Fel is vettem videókazettára de sajnos elkallódott valahová. Kerestem az Interneten is, de nem találtam. Örülök, hogy a Duna TV szerkesztőinek eszébe jutott és levetítik nekünk. Köszönet érte.

Végezetül ahogy szoktuk a Port ajánlása:

http://port.hu/elektra_kft._avagy:_bevezetes_a_kapitalizmus_politikai_gazdasagtanaba/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=41368325&i_topic_id=1

Tehát ne feledjük: hétfő este 21.56 Duna TV: "Elektra Kft. avagy bevezetés a kapitalizmus politikai gazdaságtanába"

Azért ennek az átköltözésnek van több hátránya is, ezek egyike a kommentelés megnehezülése. A régi helyemen ha valaki úgy gondolta, hogy hozzászól az írásomhoz egyszerűen klikkelt egyet és már írhatott is. Itt meg regisztrálni kell, vagy ha már korábban regisztrált az ember akkor belépni. Szóval macerás.

Aztán a másik, hogy oldalt megjelennek a legfrissebb kommentek, de ebben sem tudok rendszert felismerni. Ennek működését én úgy tudnám elképzelni, hogy a legfrissebb felülre kerül, aztán a többi tolódik lefelé míg el nem tűnik. De nem így van. Ha valaki ír és én arra válaszolok az enyém kerül legfelülre, az övé meg eltűnik. Vagyis csak az én válaszaim olvashatók, ami egyrészt nem mutat jól, másrészt pedig nem is logikus.

Sajnos azonban ez sem teljesen így van, mert amikor a börtönökről írtam akkor az egyik kedves kommentelő a sok közül a másikat - már bocsánat - hülyézte le és én akkor hiába írtam néhány "töltelék" kommentet, hogy eltüntessem a kommentek közül, még sokáig ott maradt. Eltüntetni meg azért szerettem volna mert ha valaki felületesen olvassa a leírtakat akár azt is gondolhatja, hogy a kedvezőtlen minősítés nekem szól. Mint ahogy először én is azt hittem.

A hétvégén megnéztem a beállításokat, sajnos erre vonatkozólag nem láttam beállítási lehetőséget, úgy hogy a dolgok sajnos egyelőre így maradnak. Egyet tehetek, nem válaszolok rögtön, kivárok, hogy mások is lássák már a főoldalamon, hogy új komment érkezett. Tehát a későbbi válaszomat senki ne tekintse udvariatlanságnak.

Nem szeretem a tehetségkutató műsorokat. Nem is nézem, így rendben is van a dolog. Tudom sokan szeretik, ez is rendben van. Sőt még az is, hogy a zsűri is elkövet mindent, hogy minél nagyobb legyen a látvány, hogy a közönség mindinkább emelkedett hangulatba kerüljön. Gondolom a megbízó ezt el is várja tőlük.

Néha azért csak belenéztem ezekbe a műsorokba, miközben kezemben a távirányítóval "pásztáztam" a csatornák között. Ilyenkor néha meg-megálltam egy pillanatra, vagy az előadó vagy a zsűri produkciója miatt. Azért nekem mindig gyanús volt az, ahogy a zsűri tagjai szájukat eltátva, szinte elbűvölve nézik a számomra nem is annyira élvezetes produkciókat. Ilyenkor az az érzésem szokott lenni, hogy ez is fontos része a látványnak, legalább annyira mint az előadott műsorszám. Valószínűleg egyfajta elvárás lehet a munkaadó részéről és a zsűritagok igyekeznek is megfelelni ennek az elvárásnak. És ez nem csak nálunk van így, van mindenütt a világon. Az effajta műsorokat külföldről vesszük át, valószínűleg el sem lehetne térni tőle.

A csúcs egyszer az volt amikor az egyik zsűritag akkorát csapott az előtte lévő szavazó berendezésre, hogy azt hittem szétszáll az egész. Gondolom a produkció magas színvonala válthatta ki benne ezt a váratlan és fergeteges reagálást. Természetesen a kamera is éppen rajta időzött ebben a pillanatban. Vagy pedig a másik lehetőség, hogy minden zsűritagot vesz egy kamera és miközben ők folyamatosan ámuldoznak a produkción egy jó reflexű rendező adogatja be őket adásba. A műhelytitkokat nem ismerem, így csak találgatok.

A napokban kaptam egy linket, egy ausztrál tehetségkutató műsor része, na ezen a videóklipen  tökéletesen követhető mire is gondolok. Tulajdonképpen egy pofa énekelget ugyan a háttérben, nem is rosszul, de az igazi produkció az a zsűrié. Az ő produkciójuk az amire érdemes odafigyelni.

"Színház az egész világ"- mondta Shakespeare, benne a zsűri is, teszem én hozzá.

Igen, arról a vajazó késről van szó ami megállt a bankárok kezében egy bizonyos ebéden. Meg kell mondanom én még soha nem láttam vajazó kést. Halkésről már hallottam, egyszer kaptam is egyet, hát nem nagyon tudtam használni. Azért csak elkínlódtam vele, mert ellenkező esetben ott kellett volna hagynom a halat, amit nem szívesen tettem volna. De ez a vajazó kés új. Fel is túrtam érte az Internetet, egyet találtam is, lentebb látható.

Hát nem egy nagy durranás. Ahogy elnézem teljesen olyan mint egy vendéglői kés, nagy, lapos és életlen. Hát azt a kevés vajat azzal is nyugodtan fel lehetne kenni, nem kell ahhoz vajazó kés. Bár az az érzésem ez a vajazó kés inkább azért van, hogy a végén kicsit nagyobb összegről szólhasson a számla. Azért a kevés vajért amit az ember ráken vele a kenyerére ez felesleges felhajtásnak tűnik. Ha meg már itt tartunk azt olvastam valahol hogy a bankárok nem esznek vajas kenyeret. Hát ez nagyon valószínű. Ők azonban a vajas kenyérre valószínűleg kaviárt is raknak, így viszont már mindjárt más. A kaviárt én is szeretem, sajnos azonban nagyon drága. Tényleg csak bankárok tudják megfizetni. Két és fél éve egy 130 grammos adag 40.000 forintba került. Gondolom már ez is egy kicsit drágább. De javaslom olvassuk el mit írtam 2011. novemberében. Itt találjuk. Sajnos a link az ingyenes webtárhelyem megszűnése miatt már nem működik. Hát ehhez már tényleg elfér egy külön vajazó kés. Nekünk meg a vaj-jam-hoz továbbra is megfelel a szimpla vendéglői kés is.

Ülök a buszon, megyek a városba. A következő megállóban - 150 méterre az előző megállótól és nagyjából ugyanennyi távolságra a következőtől - középiskolások szállnak fel, az egyik 17 éves forma lány gyorsan felugrik, a két ülőhely közül elfoglalja a belsőt, a külsőre pedig leteszi a hátizsákját, majd integet a forgóban álló fiúnak, hogy menjen oda. Időközben megjelenik egy 65 év körüli asszony és le akar ülni, a lány viszont mondja, hogy foglalt és tovább hívogatja a fiút. Az idős asszony nem egy mimóza alkat, ragaszkodik a szabad helyhez, így az ifjú hölgy duzzogva kimászik az ablaktól (elég testes és a lépcső melletti plexi fal akadályozza a mozgásban) és odamegy a fiúhoz a forgóba. Én meg legszívesebben oda sziszegném, hogy szégyellje magát. A fiú meg ezek után jó, hogy ha minél messzebbre elhúz ettől a lánytól amíg nem késő. Lehetne még pufogni, de a lényeg ennyi.

Mint ahogyan azt már korábban is jeleztem, ma délután (vasárnap) 16.15-kor a Duna TV-n egy nagyon jó filmet láthatunk, a Fábri Zoltán rendezte "Életjel"-t. A film megtörtént eseményeket dolgoz fel, mégpedig az ötvenes évek első felében Szuhakállón bekövetezett vízbetörést és a bányában rekedt bányászok kimentését. Sokat nem akarok és nem is tudok írni a filmről, nagyon régen láttam, javaslom olvassuk el amit a Port ír róla és ha tehetjük nézzük meg a filmet. Nem fogjuk megbánni.

http://port.hu/eletjel/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=41006817&i_topic_id=1

Ha valaki lemaradna róla holnap (hétfőn) 21.15-kor a Duna World-on megnézheti.