Morgómedve

Az összevisszaság a TV műsorokban folytatódik. Ma felkészítettem a videómat, hogy felveszem a "Magyar nők a Gulagon" című filmet, erre egy Erdélyről szóló filmet vetítettek "Ivó - Egy gyermek falu lázlapja" címmel. Kíváncsi lettem vajon a vasárnapi "Vád" című film meglesz-e? Benéztem a Portra, hát nem lesz meg. Helyette egy dokumentumfilm lesz "Te még élsz?" címmel.

Hát én ezt az egészet nem értem. Tulajdonképpen megjelenik valami a műsorújságomban aztán mire eljön a vetítés napja valami mást kezdenek vetíteni. Ezek a mások - a mai nap kivételével - rendre ugyanannak a rendezőnek - Sára Sándornak - a filmjei, mint az eredetileg betervezettek. Mi a jó abban, hogy egy meghirdetett Sára Sándor filmet kicserélnek egy másik Sára Sándor filmre? Csupán emlékeztetek, hogy  így lett meghirdetve a "Krónika" című dokumentumfilm, lett helyette "Csonka Bereg". Aztán így lett meghirdetve a "Magyar nők a Gulagon" és lett belőle "Ivó - Egy gyermek falu lázlapja". És így van meghirdetve a "Vád" és lesz belőle, ha minden igaz "Te még élsz?" Hát kérdem én, mi van itt?

Tegnap beugrottam az egyik húsboltba. Nem oda, ahonnan a hurkáimat szoktam beszerezni, hanem egy másikba. Látom gusztusos májas hurkák sorakoznak, mögöttük sütnivaló kolbászok. Nézem az árat, ki van írva, hogy véres hurka ennyi és ennyi. Nem láttam viszont a májas hurka árát. Közben a hentes röviden elmondta, hogy nyáron nem készítenek véres hurkát, ami tényleg helyes dolog. Ezek után úgy gondoltam, hogy ha nincs kiírva akkor az ott lévő májas hurkának is ugyanannyi az ára.  Mondtam adjon 6 darabot. Rátette a kért mennyiséget az elektronikus mérlegre, látok 3 számot, egyik sem annyi mint az egyetlen hurkás (véres hurkás) feliratú árcédulán van. Kérdezem mik ezek a számok? Mondja hogy mik, egyikre azt mondta, hogy az egységár. Értem, tehát az egységár nem ugyanaz mint ami az árcédulán van. Érdekes dolog, a mérnöki precízségem egy kicsit berzenkedik a dolog ellen, nem beszélve a fogyasztóvédelmi vénámról. Némi morgás után kifizetem és elhozom. 

Ma ismét arra volt dolgom, beugrottam megnézni mi a helyzet. Ahhoz nem volt bátorságom, hogy megnézzem van-e változás és kiforduljak a boltból, így aztán vettem két szál sütnivaló kolbászt is. Közben meg megnéztem a hurka árakat, tegnap óta semmi változás. A nemlétező véres hurka ára kint van, nincs viszont kint a létező májas hurka ára. Eszembe jutott a régi vicc az angol lord és az újgazdag pázsitjának minőségéről. Nem mindegy kérem, hogy azt a bizonyos pázsitot 200 éve nyírják vagy csak 20 éve. Ami most már 25 év.

Megint átvertek, igaz, ügyesen csinálták. A Tesco parkolóban ugyanis odajött egy nő és zoknikat árult. Úgy gondoltam, hogy hamar lerázom, mert én úgyis olyan zoknikat szeretek amelyek kevésbé szorítanak bokában. Vannak ilyenek, a Kocsonyafesztiválon vettem is egy  csomót. A 250 forintos ár tényleg nem volt rossz és fél év távlatában is elmondhatom, hogy még mind hibátlanok, pedig vannak nyüstölve eleget. Magyar kisiparos gyártja.

Visszatérve a szombati vásárlásomhoz, mondtam hogy én úgynevezett gyógyzoknit szeretek. Erre belenyúl a táskába és kivesz egy másik köteget, hogy ez az. Megnéztem, tényleg úgy nézett ki mintha gyengébb lett volna a gumírozása. Vettem egy csomaggal. Itthon aztán kipróbáltam, sajnos megint átvertek. Majd keresnem kell valakit akinek elajándékozom.

A másik amit megemlítenék egy TV műsor az egyik kereskedelmi csatornán. A műsorvezető egy orvos, legalábbis a neve alapján, bizonyos Dr. Tóth. Na most ezzel az a bajom, hogy bár egy nagyon jóképű, jó fellépésű, szimpatikus  emberről van szó, mégsem úgy néz ki mint egy orvos. Az ember 66 éves korára már jó sok orvossal találkozik, van összehasonlítási alapja. Persze lehet, hogy orvos, annak ellenére, hogy nem úgy néz ki. Ennek ellenére azt mondom egy televízió műsorban ha valakit orvosként kívánunk "eladni" az feleljen meg az általánosan kialakult orvos képnek. Hogy hihetőbb legyen az ami a képernyőn történik. Nekem egyelőre nem az. Egyébként nem szoktam nézni, pont ezért.

A harmadik dolog, hogy a Duna World-ön vasárnap délutánonként Sára Sándor filmek mennek. Igaz, a Krónikát végül is nem mutatták be, de bemutatták a Csonka Bereg-et. Meg bemutatják jövő vasárnap a Vád című filmjét is. Ami a maga nemében különleges film. Egy olyan eseményt dolgoz fel amiről mi gyerekek hallottunk ugyan a nagymamáktól, de beszélni nem nagyon illett róla. Legalábbis házon kívül nem. Jót mulattunk azon, hogy a háború alatt szénnel kenték be a lányokat, igaz azt nem mondták meg hogy miért. Annyit kitaláltunk, hogy a szovjet katonák elől rejtegették őket. Hát ez a film erről szól. Arról, hogy mi történt akkor, ha nem sikerült megtéveszteni a győzőket. Szándékozom róla bővebben is írni, most csak előre jelzem, megérdemli a különös figyelmet.

Néhány napja láttam a TV-ben, hogy összeütközött egy mentő és egy személygépkocsi. Az ütközés nem volt túl erős, így aztán a mentősök gyorsan el is kezdhették a másik autóban ülők ellátását. Közben nyilatkozott az egyik mentős is, miszerint manapság az autósok nem mindig hallják meg a szirénázást mivel egyre több a klíma a gépkocsikban, az ablakok fel vannak húzva, aztán sok vezető zenét hallgat, meglehetősen nagy hangerővel. Így aztán tényleg nehéz meghallani a szirénázó mentőautót. No de ez csak az apropót adta arra, hogy felhívhassam olvasóim figyelmét egy 5 perces filmfelvételre amelyet agy mentőautó vezető fülkéjéből vettek fel, miközben a mentő szirénázva száguldott célja felé. Nem is beszélek tovább, "üljünk be" mi is a vezető mellé és figyeljünk:

Ide klikkelve nagyobban is láthatunk egy másikat valamint a minőség is jobb:

https://www.youtube.com/watch?v=hQROBD0TQms

Nehéz itt normálisan tájékozódni, de szerintem ma lesz 0.10-kor a címbeli film a Duna TV-n és nem holnap. Mint írtam a Teleholdam ma estét ír, a Port  a programok felsorolásánál ma estét ír, viszont ezen a linken csütörtököt:

http://port.hu/451_fahrenheit_fahrenheit_451/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=47455464&i_topic_id=1

Úgy gondolom ma este lesz. Azért kicsit több precízséget várnék el a szerkesztőktől.

A film amit ajánlok csütörtökön lesz, de már most szeretném ráirányítani a figyelmet, mert szeretném ha minél több emberhez eljutna. Igaz, elég későn vetítik, 0.10-kor a Duna televízión, de most már sokan tudják rögzíteni az adásokat a kábeltévé társaságok eszközeivel, így most már bátrabban ajánlok ilyen késői filmeket is.

Elolvastam a Port ajánlóját és úgy gondolom ettől jobbat én sem tudnék írni. Olvassuk el és bízom benne, hogy sokakat arra indít majd, hogy felvegye vagy megnézze, dacára a késői időpontnak:

http://port.hu/451_fahrenheit_fahrenheit_451/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=47455464&i_topic_id=1

Most látom, hogy az én műsorújságomban (Telehold) szerda van, a Port-on meg csütörtök. Én inkább az utóbbinak hinnék, de ezért legyünk résen.

Jól elmaradtam, tudom, meg is követem a Morgómedve olvasóit. Ilyen sokáig talán még soha nem maradtam el, de úgy összeadódtak a dolgok, aztán így alakult.

Pénteken délután még egy közepes esszét akartam írna a kacsa far-hátról mint olyanról, meg is volt a fejemben, aztán az események úgy alakultak, hogy ez elmaradt. Szép csendben átcsúsztam a szombat délutánba, amikor a bátyám érkezett meg egy néhány napos rokonlátogatásra. Egy korábbi, téli vizitet adott vissza, amikor is én töltöttem nála néhány napot. Jól el voltunk, a vacsora mellé még pezsgőt is bontottunk. A pezsgő nem is inkább a látogatásának szólt, hanem annak, hogy mindkettőnknek most volt a születésnapja. Az övé pénteken, az enyém meg szombaton. Így aztán amellett, hogy igyekeztem jó házigazda lenni fél szemmel ott voltam a Facebook-on is, ahol azért folyamatosan jöttek a jókívánságok, köszöntések, gratulációk. És persze a mobilom is a kezem ügyében volt és odafigyeltem a levelekre is. Szerénységem tiltja, hogy itt számszerű adatokkal is alátámasszam a fentieket, legyen elég annyi, hogy sokan tartották fontosnak, hogy felköszöntsenek. Jól esett figyelmességük. Ezeket e helyről is köszönöm. Ezt persze nem azért írom, hogy kommenthegyek borítsák el a Morgómedvét, csupán hozzátartozik magyarázkodásomhoz.

Vasárnapra délelőttre szabad programot adtam a vendégnek, én pedig megköszöntem a köszöntéseket. Itt járt egyetemre öt évig, nem kellett attól tartani, hogy eltéved. Ezzel délutánra végeztem is, nagy volt a meleg, pihegéssel meg beszélgetéssel telt a délután és az este.

Hétfőn elmentünk a Barlangfürdőbe, ami egy kellemes hely, bár nem túl olcsó. A buszon összebarátkoztam egy ifjú hölggyel, ő horror árakról beszélt. Szerintem azért kibírható, ketten 4.200 forintot fizettünk senior kategóriában. Egerszalókon így nevezték a 65 éven felüli nyugdíjast. Végül is jól hangzik. Munkanap lévén miskolciakkal nem is találkoztam, jó szellősen voltunk, nem volt tumultus sehol. Az időre persze nem panaszkodhattunk, sütött hétágra a nap.

Ma délelőtt a bátyám megint egyedül ment ki Lillafüredre, én valahogy nem vágytam kimenni, az elmúlt időszakban voltam néhányszor. Aztán délután elmentünk egy plázába ebédelni, van ott egy jó kis önkiszolgáló magyaros étterem, annak a párja, amelyikben a félárú kajáimat szoktam venni 19 óra után, csak én nem ide, hanem az Auchanba szoktam járni. Velünk tartott a külön élő nagyfiam is. Ebéd után benyomtunk még egy-egy sört, a báty inkább kávét ivott szívesebben és kikísértem az állomásra. 

Hazajőve ez ellen a nagy meleg ellen egyedüli orvosságnak egy szundikálás látszott legjobb megoldásnak a befüggönyözött szobában. Persze még mindig nagy a meleg, de nem szólok egy szót se, nyár van, ez így van rendjén.

Hát röviden ez az elmúlt napok krónikája. Apropó, krónika. Ezen a héten kezdték volna ismételni Sára Sándor remek dokumentumfilmjét a II. Magyar Hadsereg doni harcairól és pusztulásáról azonban műsorváltozás van,  valami könnyedség van helyette. Így is van, ne terheljük túl szellemileg a nézőközönséget. A "Csengetett, Mylord?" hősével Henryvel szólva, hová is vezetne ez? Így igaz. Hát ez van. Így élek én itt a végeken.

Pénteken elutaztam Egerbe. Nem kocsival mentem, egy ismerős házaspár fogadott be a kocsijába. Kora délután indultunk, mivel Eger nincs messze kora délután meg is érkeztünk. Utazásunk célja volt, hogy részt vegyünk a Bányász-Kohász-Erdész Találkozón, amely korábban kétévente volt, újabban kissé rendszertelenül rendezték meg. Én még készültem szakmai szervezetünk Küldöttgyűlésére is. 9 évvel ezelőtt voltunk már Egerben ilyen találkozón, akkor kezdtem írni a Morgómedvét, az akkori írásaim itt elolvashatók: Első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész.

Akkoriban még új volt ez a blog írás, jó bő lére eresztettem a mondanivalómat. Visszatérve a péntekre bementünk a találkozó helyszínére, lejelentkeztünk, felvettük a felvennivalókat és mentünk a szállodába. Ott egy remek svédasztalos ebéd volt, amit beszélgetéssel jól elnyújtottunk, így aztán csipkedni kellett magunkat, hogy a megbeszélt időre eljussunk az Érsekkertben lévő Sportcsarnokba. Itt 7 órakor megnyílt a találkozó, majd kezdetét vette a sörözés és a vacsora. Közben szólt a jó zene, egyesek táncoltak is. Fél 10 felé indultam vissza a szállodába. Megvonva az elfogyasztott ételek és sörök mérlegét nem kellett nagyon röstelkednem magam előtt.

Másnap - szombaton - délelőtt én a szakmai szervezetünk Küldöttgyűlésére mentem, a többiek pedig üléseztek a szállodában, a szeptemberi konferenciával kapcsolatban voltak még megbeszélnivalók. A küldöttgyűlést éppen csak megnyitották mikor szórakozottan benyúltam a zsebembe és kezembe akadt a szobám kulcsa. Abban a pillanatban felálltam és kimentem a teremből, majd taxit hívattam és visszaindultam a hotelbe. Szerencsére a szobatársam is el volt foglalva az ülésezéssel így nem nagyon okoztam neki izgalmat. Letettem a kulcsot a portán aztán mentem vissza a Park Hotelbe, ahol a Küldöttgyűlés volt. Megnéztem, az egészet sikerült 11 perc alatt lebonyolítanom. Elégedett voltam magammal.

Itt egy óra felé végeztünk, ezután következett az ebéd, szintén az Érsekkertben, némi sörökkel körítve, majd a társaság elment a felvonulásra, sajnos én a térdfájásom miatt erre nem tudtam vállalkozni. Ez egy olyan 5 kilométeres túra. Leültem a csarnok előtti szökőkútnál a padra  és tájékoztattam a helyi lakosságot erről az egészről. Később hárman maradtunk, a márkushegyiek gépkocsivezetője, egy volt komlói bányász és én. Oda odacsapódtak időnként mások is, egy darabig hallgattak bennünket aztán mentek tovább.

Jó másfél óra múlva megjöttek a felvonulók és kezdődött a gondtalan szórakozás. Először a fúvószenekarok szórakoztattak bennünket, később a társaság egy része a Sportcsarnokban hallgatta Kovács Katit majd egy másik zenekart, míg a többiek kint az udvaron a sötétben énekelték selmeci nótáinkat. Ehhez a kíséretet egy soproni erdész hallgató, alias Petrence szolgáltatta a tangóharmonikájával. A bentiek szép számmal táncoltak is. A művésznő is lejött a színpadról és a táncolók között énekelt, nem akárhogyan. Most is tanúi lehettünk tehetségének, felkészültségének és nem utolsó sorban munkabírásának. Nem néztem, de egy órát biztos énekelt egyfolytában. Van két képem is róla, lentebb megnézhetjük majd. A legutolsó képen a kör közepén látható. Én ezen a napon is visszafogottságot tanúsítottam evés-ivás dolgában, beértem 2 adag ebéddel és 2 adag vacsorával meg talán 5 korsónyi sörrel.

Vasárnap reggeli után elindultunk hazafelé, illetve mi tettünk egy kis kitérőt Egerszalók felé, megnéztük a fürdőt. Beszélgettünk vagy 3 órát a jó meleg vízben. 5 óra felé érkeztem haza. Jól éreztem magam, kellemes 3 nap volt mögöttem. Most pedig javaslom nézzünk meg néhány képet a találkozóról. Most a képek nagyobbak a szokásosnál, így nem olyan szép az egész, viszont jobban látható mi van rajta.

Mostanában folyik az úgynevezett combinós gyilkos tárgyalása. Bizonyára mindenki tudja, hogy ő az az ember aki a lábával a villamos elé lökött egy idős asszonyt. Semmi különösebb oka nem volt rá, csupán passzióból. Az illető nem teljesen komplett, viszont tisztában volt cselekménye súlyával, ezért el fogják ítélni, ami rendben is van. Aztán a másodfok után elfoglalja majd végleges helyét egy 150 %-os telítettségű zárkában valamelyik fegyintézetben és mivel nem látszik valami erős fizikumúnak két lehetősége lesz: vagy kerít magának egy erősebb pártfogót aki némi ellenszolgáltatásért megvédi, vagy felkészül a nem egy vidám csicska életre. A 150 %-os kihasználtság azt is jelenti, hogy az emeletes ágyak kategóriájában ma már megjelent a két emeletes verzió is, azaz a háromszintes fekvőhely.

Nemrégiben egy börtönparancsnok tartott előadást Miskolcon, ő mondta, hogy a túlzsúfoltság nem azt jelenti, hogy ketten alszanak egy ágyon, de mégis valahogy úgy fogalmazott, hogy nem zártam ki, hogy egyes helyeken bizony még ez is előfordulhat. Erre világosan emlékszem, mert rá is akartam kérdezni, de aztán elment az idő így inkább nem kérdeztem. Egyébként az előadó nagyon szimpatikus, középkorú úr volt, ezredesi rendfokozatban. Ami azért már egy nagyon magas rendfokozat.

Katonaságnál én életemben egyszer láttam ilyet egy gyakorlaton, mikor a hadosztályparancsnok F. ezredes elvtárs megszemlélte a harcoló csapatokat. Én egy kicsit a frászt is hoztam rá akkor amikor körülöttem mindenki (még a főtisztek is) acélsisakban voltak csak én nem, mert nekem momentán nem volt olyanom, ugyanis ellopták. Persze nem az én hibámból. A sokkhoz az is hozzájárult, hogy én hátizsák helyett egy pofás kis sporttáskában vittem a babkonzervjeimet meg az oldalfegyveremet, magyarul pisztolyomat, mert úgy biztosabb voltam benne, hogy nem veszítem el. Nem írom le megint a történetet, akit érdekel itt megtalálja.  A közvetlen előzményeket meg itt olvashatjuk el.

Visszatérve a hazai börtönviszonyokra megadnék még egy linket amelyet a régi Morgómedve olvasók biztos jól ismernek már, de mindig vannak újak is, nekik biztos érdekes lesz. Itt megnézhetjük Teknős Miklós képeit melyek a Váci Fegyházban készültek. Nem kell hozzá fenn lenni a Facebook-on, enélkül is láthatjuk.

Úgy elkalandoztam, hogy majdnem elfelejtettem mit is akartam írni. Azt akartam, hogy én ha villamosra várok ösztönösen mindig kicsit hátrébb lépek és körülnézek kik vannak körülettem. És már évtizedek óta így csinálom. Ez afféle ösztönös óvatosság, ajánlom másoknak is.

Egyébként jól vagyok, csak tele van a hócipőm ezzel az időjárással. Szénhidrátmentes diétám végre egy kis sikerrel is járt, de egyelőre nem írnám meg hány kilótól sikerült megszabadulnom. Na ne gondoljon a kedves olvasó túl sokra, én viszont elégedett vagyok az eredménnyel. Ha két számjegyű lesz megírom. :)

Nemrégiben ajánlottam egy kiváló filmet, a "Mad Max"-ot, ami egy kicsit másabb volt mint amilyennek én ismertem. Konkrétan rosszabb volt, valakik ugyanis hozzányúltak és nem előnyére. A megváltozott verzió egyrészt 6 perccel rövidebb lett, ezen felül is bizonyos részek ki lettek vágva, aztán a jelenetek is kicsit fel lettek cserélve. Mindezt azért tehették, hogy a filmet egy vasárnapi matiné színvonalára hozzák, ezzel bizonyos nézői igényeket kielégítve. Igaz, ezzel meg más nézők igényeit nem tiszteletben tartva. A változások egy részét én is megemlítettem korábban. Ha viszont valaki bővebben szeretne olvasni róla olvasson bele a Porton a  kommentekbe. Felül vannak a legfrissebbek, van összesen 156 darab.

Érdekes dolog ez. Én mindig úgy tudtam, hogy egy filmből kivágni a szerzői jogok megsértése. És ez teljesen jó így. Gondoljunk csak arra, hogy írunk egy regényt, bizonyos fejezeteknek fontos és pótolhatatlan jelentésük van a cselekmény szempontjából, erre fogja magát valaki és ezeket kivágja és úgy dobja a piacra. Joggal lehetünk bosszúsak a dolog miatt. Na ezért vannak a szerzői jogok melyeknek kötelességük megvédeni a filmeket és könyveket az efféle megcsonkításoktól.

Most nem beszélek arról amikor a régi rendszerben a kultúrpolitikusok egy egy könyv- vagy filmrészletről úgy vélték károsan befolyásolná ideológiailag a lakosság széles rétegeit, ezért próbáltál meggyőzni az írókat és a rendezőket arról, hogy bizonyos változtatásokat elvégezzenek a műveiken. Aztán volt akit sikerült meggyőzni, volt akit nem. Utóbbiak művei mentek a zúzdába vagy dobozban maradtak. A rendszerváltás idején én jó darabig csak ilyen filmeket néztem. Többnyire egyedül vagy másodmagammal.

Úgy gondolom itt most nem erről van szó. Valaki úgy gondolta, hogy nem jó ez a film így, jobb lenne másképp, aztán egy másvalaki nekiállt egy ollóval meg ragasztóval. Persze ezt csak jelképesen írom, mert ma már másképp bánunk a filmekkel ha változtatni akarunk rajtuk.

Például én 1975-ben 2 hétig voltam Donyeckben, abban a városban amelyről sűrűn hallottunk mostanában. Tanulmányúton voltam, az estéim szabadok voltak, beültem egy moziba. A "Három testőr"-t vetítették. Van ebben a filmben egy jelenet, amikor egy hölgy úgy teszi ártalmatlanná a 3 testőrt, hogy ígéretes kacsintgatásokkal felcsalogatja őket a padlásra és ott valami módon ráveszi őket, hogy aludjanak el. Lehet, hogy kicsit fejbe is verte őket. A szovjet cenzorok ezt a kacsintgatásos jelenetet túlfűtötten erotikusnak vélhették, ezért kivágatták. A szovjet néző csak azt látta, hogy a testőrök lent isznak az ivóban és később egy padláson ébredeznek. Mivel én a filmet már láttam itthon is, rögtön tudtam mi maradt ki. Akik mellettem ültek ők csak valamiféle "ugrást" érzékelhettek a filmben, ők nem tudhatták, hogy hiányzik néhány perc. Hát bizony tőlünk keletebbre még jobban ügyeltek arra, hagy a túlfűtött erotika a közelébe se kerülhessen a szovjet embereknek.

Másfajta csonkítások azok amelyeket a mozigépészek végeztek a régi világban. És ők már valóban ollóval és ragasztóval dolgoztak. Tisztelet a kivételnek. Ők viszont nem ideológiai megfontolásokból vágtak ki a filmekből hanem egyszerűen a merészebb szexjelenetekre volt szükségünk. Én ezzel az "Eszkimó asszony fázik" című film kapcsán szembesültem.

Nagyon sokáig úgy tudtam hogy egy szexjelenet van a filmben, amikor a férfi és női főszereplő kimennek a természetbe és a hölgy kissé szabadkozva közli a fiatalemberrel, hogy ő nem úgy szereti csinálni mint mások. És hogy a férfi jobban értse mire gondol előrehajolt kissé és megkapaszkodott egy vékonyabb fában. A férfi mögé lépett és innentől fogva csak a fa koronájának ütemes mozgását láthatjuk, valamint egy szamár i-á-kolását hallhatjuk. A jelenet nagyon szolid, a legszigorúbb erkölcscsősz sem találhatott benne hibát. Igaz, a mozigépészeknek sem kellett. Aztán évtizedek teltek el és megint bemutatták a filmet a TV-ben és igencsak meglepődtem egy másik szexjeleneten, amit viszont először láttam. Ez már jóval szabadosabb volt, hogy finoman fejezzem ki magam. Hogy honnan szerezték ezt a kópiát nem tudom, de ez a néhány perc nem szerepelt abban a verzióban amit korábban láttam és szintén a TV-ben vetítették. Csak néztem mint a moziban. Ezek szerint ez vagy nem került a mozikba vagy pedig azok a mozigépészek voltak tisztességesebbek akiknek a kezén átment. Bizonyára sokan voltak ilyenek is.